Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Új stratégia - régi tehertételek. Az 1970-es évek
210 A főváros könyvtárának története 1945-1998 A könyvtár új stratégiája Az idő megérett: az „Alapelvek és követelmények" megjelenése, a III. könyvtárügyi konferencia állásfoglalásai, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának utasítása és nem utolsósorban saját helyzetének felismerése után a könyvtár nem térhetett ki az elől, hogy hálózatfejlesztési koncepcióját radikálisan újragondolja, új stratégiát és fejlesztési tervet fogalmazzon meg önmaga és fenntartója számára. A tervet megalapozó tanulmány írására Sallai Istvánt kérték fel, aki két tervezetet is készített: egyet a Központi Könyvtár kívánatos funkciójáról (ennek apropóját a tervezett építkezés adta, a tanulmány társszerzője Tombor Tibor volt), egyet a hálózat kerületközi könyvtárairól. 1971 júniusára elkészült - ugyancsak Sallai István közreműködésével - a komplett, 1990-ig szóló távlati fejlesztési terv.13 „A Könyvtártudományi és Módszertani Központtal együttműködve, Sallai István vezetésével elkészült egy koncepció" - emlékeztek vissza utóbb a résztvevők14 A kidolgozott koncepció a korábbiakhoz képest új távlatokat nyitott. A Központi Könyvtárat illetően az új terv radikálisan szakított az épület bővítéséhez kapcsolódó régebbi elképzelésekkel, melyek voltaképpen a már meglévő funkciók kényelmesebbé tételében, számuk növelésében tehát fejlesztésében gondolkodtak (szak- könyvtár és „magas szintű" közművelődési könyvtár). Az új program másból indult ki: „A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár [kifejlesztendő] központi könyvtára jellege szerint általános nyilvános könyvtár (a Szabó Ervin-i hagyományoknak megfelelően), azaz nem a régi értelemben vett közművelődési könyvtár, hanem általános tudományos könyvtár szintjéig kifejlesztendő közkönyvtár." Az új koncepció elveti az igényszintek szerinti elhatárolást: a tervezett központi könyvtár körzetének lakosságát ugyanúgy ellátja, mint bármelyik kerületi könyvtár. Ugyanakkor bizonyos szolgáltatásaival mentesíti a hálózat többi könyvtárát: szervezője és irányítója a hálózaton belüli és kívüli könyvtárközi kölcsönzésnek, a kerületi könyvtáraknál nagyobb mértékben szerzi be a külföldi könyveket és folyóiratokat, az állománymegőrzés és a módszertani irányítás központja. Általános könyvtári szolgáltatásai mellett ellátja a történetileg kialakult szakkönyvtári funkciókat is. A tervezett 6-8 kerületközi könyvtár két-három szomszédos kerületet látna el. Ezek megyei könyvtár nagyságrendű intézmények, ideális állományuk tartalmazza a hazai könyv-, folyóirat- és audiovizuális dokumentumok érdemi teljességét, helyiségigényük 4100-4200 négyzetméter. A harmadik szintet a kisebb könyvtárak alkotják (az ekkori könyvtári terminológia szerint B és C típusúak). Ezek az intézmények a könyvtár közvetlen körzetében az olvasók általános (nem speciális) igényeinek kielégítésére és a kerületközi könyvtárak szolgáltatásainak közvetítésére vállalkoznak. Az új stratégia lényege: a szolgáltatások szintjeinek egyértelmű differenciálása, szakí13 Sallai István - Tombor Tibor: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új építési tervének programja. Gépirat. Bp. 1970. 32 p. - Budapest Gyűjtemény. - Sallai István: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár „A" típusú kerületközi könyvtári tervezési program. Gépirat. 1971. ápr. Bp. 13 p. - Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtártudományi Szakkönyvtár, Jelentések gyűjteménye. - A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fejlesztési terve 1975- 1990. 1971. - FSZEK irattár. - A fejlesztési tervet elemzi: Cholnoky Győző: A fővárosi tanácsi könyvtár- hálózat távlati fejlesztése. - In: Könyvtári Figyelő, 1972. 5. sz., 467-482. p. 14 Király Lászlóné - Szőke Tibomé: Hogyan tovább? Fejlesztési tervek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatában. - In: Könyvtári Figyelő, 1978. 4. sz., 390-409. p.
