Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Új stratégia - régi tehertételek. Az 1970-es évek
Új stratégia - régi tehertételek 211 tás a korábbi szemlélettel, amely minden kerületi könyvtártól lényegében ugyanazt várta el: a kölcsönzés, a helybenolvasás, a tájékoztatás megszervezését. Az alsó szint követelményei (a valóságos lehetőségeknek megfelelően) leegyszerűsödtek, a felső szint viszont lényegesen feljebb emelkedett. Az elkészült tervet 1971. június 3-án a könyvtár vezetősége a fenntartó és a szakma képviselőinek jelenlétében megvitatta, s teljes egyetértéssel elfogadta.15 „A következő évek sorsdöntő feladatának tekintjük a kerületközi könyvtárak működésének megszervezését" - nyilatkozott a hálózat vezetője.16 Szerinte szükséges, hogy a Fővárosi Tanács illetékesei hivatalosan is foglaljanak állást. Ez elmaradt: a könyvtárnak ez a távlati terve sem ekkor, sem később nem emelkedett határozati szintre. Az 1971-es tervet több változat követte. 1972. augusztus 2-án a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta a könyvtár helyzetét, az ülésre Révész Ferenc készített beszámolót, s ebbe már beépítette az új stratégiai tervet is.17 Ekkor már minden résztvevő elfogadta - elvben - a korszerű fejlesztés szükségességét, a fenntartók is úgy látták, hogy „a jelenlegi időszakban és még hosszú ideig a könyvtárhálózat korszerűsítése a legsürgősebb feladat", legfeljebb az eddigi lemaradásért felelősök megnevezésekor mutogattak egymásra.18 A Végrehajtó Bizottság távlati fejlesztési terv készítését és a központi könyvtárépület bővítési programjának elkészítését rendelte el. A könyvtár 1973 júliusában készített újabb távlati fejlesztési terve lényegében az 1971-es koncepciót ismételte meg, egy lényeges kompromisszummal: lemondott a hatalmasnak vélt, 4000 négyzetméteres létesítményekről, mondván: „a könyvtár vezetősége nem tartja reálisnak, de szükségesnek sem, hogy Budapesten ilyen nagy alapterületű könyvtárak létesüljenek; az „A" típusú könyvtár alapterületét 1600 négyzetméterben kellene meghatározni."19 A rendszer teljes kiépítésének, a nyolc „A" típusú könyvtár létrehozásának határidejét a távoli jövőbe, 2005-re helyezte, de abban a reményben, hogy a nyolcból négy a tervek szerint már 1980-ra felépül. A későbbi fejlemények igazolták a kompromisszumok indokoltságát. Bár a könyvtár tényleges fejlesztéseit utóbb számos külső tényező és más, közművelődési, művelődéspolitikai koncepció is befolyásolta, az 1971-es eszmék informálisan is a következő évek, sőt évtizedek mozgatórugóivá váltak. A következő időszakokat e koncepció megvalósításának mérlegén lehet lemérni. 15 Jelen voltak a Művelődésügyi Minisztérium, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ, a FTVB Közművelődési Osztályának képviselői. Beszámoló az értekezletről: Könyvtári Híradó, 1971. 3. sz., 38. p. 16 Interjú Dobos Piroskával. - In: Könyvtári Híradó, 1971. 4. sz., 15. p. 17 Révész Ferenc: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tevékenysége és feladatai. 1972. júl. 14. (Az 1972. aug. 2-i végrehajtó bizottsági ülésre készült beszámoló elfogadott szövege.) 18 A könyvtár a fenntartó elmaradt anyagi támogatását hiányolta, Mezei Gyula főosztályvezető szerint viszont „a FSZEK vezetőségének is következetesebben és aktívabban kellett volna képviselnie a könyvtárhálózat korszerűsítésének ügyét." - Mezei Gyula: Észrevételek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentéséhez. 1972. júl. 14. 19 Révész Ferenc: A FSZEK könyvtárainak távlati fejlesztési és szervezeti terve. 1973. szept. 24. FSZEK irattár, Igazgatói ülések jegyzőkönyvei, 1973.
