Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Differenciáltabb szolgáltatások felé utak és zsákutcák az 1960-as években
170 A főváros könyvtárának története 1945-1998 vevői többé-kevésbé megvédték a könyvtár szociológiai szerepvállalását, megerősítették a három alappillérre épülő gyűjtőköri elvet. Felmerült viszont az a gondolat, hogy a szakkönyvtári szintű gyűjtést „a szociológia és kiegészítő tudományai" körére kellene korlátozni.73 A szakértekezleten nyitva hagyott kérdéseket a minisztérium és a főváros által szervezett vizsgálatok voltak hivatva tisztázni, melybe tanácsadóként ismert szociológusokat is bevontak Hegedűs András (ekkor az MTA Szociológiai Kutatócsoportjának vezetője) a könyvtár szociológiai tevékenységéről kedvező véleményt adott, a vizsgálóbizottság állásfoglalása ennek ellenére felemás volt: „A könyvtárnak - kivéve a Budapest Gyűjteményt - szakkönyvtári funkciója nincs és nem is szükséges, hogy bármely területen legyen. Ez nem érinti a könyvtár gyűjtőkörét ill. szerzeményező munkáját."74 Két év múlva azonban újabb, most már mélyebbre ható elemzésre került sor. A külső szakértőként felkért Heller Ágnes és Szelényi Iván az állomány tüzetes átvizsgálása után úgy ítélték meg, hogy „A könyvtár alkalmas arra, hogy Magyarországon a szociológiai alapkönyvtár funkcióját ellássa, [...] ezt a funkciót a könyvtár mai állományával és pénzügyi kereteivel maradéktalanul el tudja látni." A két szociológus az állományépítés mellett a könyvtárat a dokumentációs feladatok ellátására is alkalmasnak találta: „Kezdjen a könyvtár rendszeres és átgondolt dokumentációs munkát."75 Meglepő, hogy e szakvélemény ismeretében a minisztériumi és fővárosi állásfoglalás milyen óvatos volt: „Jelenleg [szociológiai] szakterületen szakkönyvtári kijelölés nincs. A szociológiai anyaggyűjtés a FSZEK-nek nem képezi alapvető feladatát. A szociológiai állomány gyűjtése a FSZEK-nek csak átmeneti feladata."76 Végül is a könyvtárosi és szociológusi körökben egyre inkább evidenciának tűnő álláspont kerekedett felül, és az 1968-as országos szakkönyvtári gyűjtőköri utasítás végleg eldöntötte a kérdést: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárt a szociológia - és csak a szociológia - országos jellegű tudományos szakkönyvtárának minősítette.77 Ezzel új fejezet kezdődött. A szociológiai állomány Bár a Központi Könyvtár történetének legviharosabb éveiben is törekedett a nyugati szociológiai irodalom friss termékeinek beszerzésére, igyekezetét azonban a valutáris beszerzés szűkössége és bizonytalansága erősen korlátozta. A gyarapodást 1957-től az Újabb Külföldi Szerzemények című sorozat külön füzetei tükrözték. Igaz ugyan, hogy a 60-as évek végén az országban már közel száz könyvtár vásárolt több-kevesebb 73 Az értekezlet résztvevői a Művelődésügyi Minisztérium, az Országos Könyvtárügyi Tanács, a Fővárosi Tanács illetékes vezetői voltak . - Igazgatósági tanácsülés jegyzőkönyve 1962. jan. 25. FSZEK irattár. - Anyagát részben publikálta: Könyvtári Híradó, 1962. 2. sz., 18-20. p. 74 A FSZEK gyűjtőkörének vizsgálatával foglalkozó bizottság jelentése, 1964. április. Idézi: Heller Ágnes - Szelényi Iván: A központ gyűjtőkörének elemzése. Függelék. 1966. febr. 1.19. p., az OSZK Könyvtártudományi Szakkönyvtár kézirattára. 75 Heller Ágnes, Szelényi Iván: Jelentés a FSZEK szociológiai szerzeményezésének vizsgálatáról. 1966. febr. 1. 16. p. - OSZK Könyvtártudományi Szakkönyvtár kézirattára. 76 Művelődési Minisztérium Közművelődési Főosztály - Budapest Fővárosi Tanács VB. Népművelési Osztály: Összefoglaló jelentés a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és hálózata vizsgálatáról. 1966. jún. 6. 8- 9. p. - OSZK Könyvtártudományi Szakkönyvtár irattára. 77 131/1968 /M.K. 11./ M.M. sz. utasítás a tudományos és szakkönyvtárak gyűjtőköréről, valamint a szakirodalom beszerzésében való együttműködésről.
