Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Differenciáltabb szolgáltatások felé utak és zsákutcák az 1960-as években
Differenciáltabb szolgáltatások felé 171 rendszerességgel külföldi szociológiai szakirodalmat, de egyikük állománya sem érte el a Szabó Ervin Könyvtárét. Az állomány összetételét, jellegét, a tervezett szakkönyvtári szintnek való megfelelését az 1960-as években több vizsgálat is elemezte. Első ízben, 1962-ben a könyvtár munkatársai, Hornyánszky Sári és Marót Miklós vállalkoztak - a társadalomtudományi művek vizsgálatának keretében - a szociológiai állomány áttekintésére és az igényekkel való egybevetésére,78 majd 1966-ban - mint említettük - Heller Ágnes és Szelé- nyi Iván elemezték behatóan a friss irodalom beszerzését.79 Az évtized végén a Művelődésügyi Minisztérium megbízásából a Könyvtártudományi és Módszertani Központ Tudományos Könyvtárak Osztálya folytatott szakirodalmi ellátottsági vizsgálatot.80 A szakszerű vizsgálatok legfőbb tanulsága az volt, hogy a „szociológia" fogalmát a könyvtár tágabb és hagyományosabb értelemben használja, mint a szociológusok. A könyvtár által ebbe a kategóriába sorolt műveknek voltaképpen csak egyharmada volt a tudományos kutatómunkához használható szakmunka. „Mintha a szociológia tárgyának meglehetősen avult értelmezésével dolgoznának a könyvtár szerzeménye- zői, egyszerűen mindent szociológiának tekintenének, ahol általában a társadalomról szó esik." - írták a szakemberek.81 Jelentős számú volt az ismeretterjesztő szintű munka is. A vizsgálat végzői - utalva a könyvtár egyéb feladataira - nem ezek meglétét kifogásolták, hanem a korszerű szociológiai szemléletmódot hiányolták. Egy másik vizsgálat az „eszményi címjegyzék"-bői (a sztenderd külföldi szociológiai könyvek jegyzékéből) kiindulva azt állapította meg, hogy ezeknek mindössze 16,7 %- ával rendelkezik a Fővárosi Könyvtár, de ezzel még így is az első helyen állt az országban a szociológiát is gyűjtő nagy szakkönyvtárak sorában.82 Rosszabb volt a helyzet a folyóiratok terén, ez mutatkozott a szociológiai szerzeményezés leggyengébb pontjának. Hiányoztak alapvető nyugati szakfolyóiratok, bibliográfiák, szemlék. Az „eszményi" folyóiratjegyzékből a könyvtár csak 2,3 %-ot járatott, e téren az ország könyvtárai között csak hatodikként szerepelt.83 Az új szakrendszer kialakítása A 60-as években a könyvtár még mindig a brüsszeli Tizedes Osztályozás sémájára épülő, de már Szabó Ervin által is módosított, s azóta többször változtatott szakrendszerrel dolgozott a szociológia terén is. Az 1966-os Heller-Szelényi jelentés egyértelműen megállapította, hogy a szerzeményezés megjavításának elengedhetetlen feltétele egy korszerű szakrend kialakítása, s javaslatot is tett egy új rendszer alapjaira. 1967-ben a könyvtár szakbizottságot kért fel az új szakrendszer elméleti megalapozására, de a bizottsági javaslattal egy időben hozzájutott az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) részére ekkor készülő tervezethez is. A FID egyik különbizottságának programjában szerepelt egy korszerű társadalomtudományi rendszer kidolgozása a 78 Hornyánszky Sári, Marót Miklós: A társadalomtudományi könyvek és olvasóik a központi könyvtárban. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1963. 163-171. p. 79 Heller - Szelényi: Jelentés a FSZEK szociológiai szerzeményezésének vizsgálatáról, i. m. 80 Ismertetése: A szociológia szakirodalmi ellátottságának vizsgálata. In: Könyvtári Híradó 1969. 4. sz., 3-4. p. 81 Heller - Szelényi i.m. 9. p. 82 FSZEK. 16,7 %, Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára 10,8 %, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára 10,2 %. 83 Marót Miklós: A szociológia szakirodalmi ellátottságának vizsgálata. In: Könyvtári Híradó, 1969.4. sz. 3-4. p.
