Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Differenciáltabb szolgáltatások felé utak és zsákutcák az 1960-as években
Differenciáltabb szolgáltatások felé 169 szépirodalommal való ellátása terén. Távlati tervben még a klasszikus műveket is egy praesens állomány számára kell beszerezni."69 Javaslatát elfogadták, a gyarapítást ennek megfelelően korlátozták. Továbbra is kérdéses maradt viszont az idegen nyelvű szépirodalom gyűjtése. A Fővárosi Könyvtár e területen nagy és a főváros közönsége által igen kedvelt gyűjteménnyel rendelkezett, ez a szerepe azonban a Gorkij Könyvtár beléptével elvileg problematikussá vált. Egy 1964 évi felülvizsgálat a korábbi szerep folytatására biztatta a Központi Könyvtárat: „Az idegen nyelvű szépirodalom gyűjtése a magas szintű köz- művelődési könyvtár feladatai közé tartozik."70 Az új koncepciónak megfelelően megkezdődött az ötvenes években tömegméretekben beszerzett szépirodalom kivonása és a duplumraktárba helyezése. (Ezzel párhuzamosan folyt a korábban vásárolt ismeretterjesztő irodalom megrostálása is.) Ugyancsak éles viták folytak arról, hogy a könyvtár általában a „társadalomtudományokat" gyűjtse-e, vagy emelje ki közülük a szociológiát. (Az 1959-es ügyrend ui. a társadalomtudományok több ágában írta elő a teljességre törekvő beszerzést, a szociológia csak egy volt ezek közül.)71 A szociológiai szakkönyvtári szerep elvi elfogadása A 60-as években széles körű közéleti és szakmai érdeklődés fordult a korábban tiltottmegtűrt szociológia felé. Több kutatóműhely alakult. Meghatározó fordulatot hozott 1963-ban a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatócsoportjának megalakulása: a szociológia ezzel bevett tudományággá vált. Többfelé is gyűjteni kezdték szakirodalmát, felmerült az országos szakkönyvtár létrehozásának igénye. Eveken át nyitott kérdés maradt, hogy melyik könyvtár kapja ezt a megbízást. Bár a Szabó Ervin Könyvtárat egyrészt múltja, másrészt kialakult gazdag gyűjteménye predestinálta volna erre a szerepre, a feladat vállalásához mégis évekig tartó, buktatókkal nehezített út vezetett. A könyvtáron belül és kívül egyaránt meg kellett küzdeni az új szerepkör elfogadtatásáért, újra kellett gondolni a beszerzés elveit és gyakorlatát, s egészen új, a korszerű igényeknek megfelelő alapokra kellett fektetni a szociológiai állomány feltárását. Révész Ferenc az évtized elején a szociológia kiemelt gyűjtését nemcsak vitathatónak, hanem egyenesen megszüntetendőnek nyilvánította, ebben a kérdésben még a Szabó Ervin-i hagyományokkal való szembenállást is vállalta: „Szabó Ervin koncepcióihoz ma már nem tarthatjuk magunkat. A szociológiát le kell adni. Vessük el a hagyományt, mert a marxizmus-leninizmus szellemében a szocialista kulturális programot így tudjuk megvalósítani. Nem leszünk kevesebbek, ha csak közművelődési könyvtár leszünk."72 A kérdés eldöntésére 1962. január 25-ére szakértekezletet hívtak össze, ennek részt69 Könyvtári Híradó, 1964. 2. sz., 23. p. 70 Összefoglaló jelentés a FSZEK 1964. márc. 17-i felülvizsgálatáról. 9. p. OSZK, Könyvtártudományi Szakkönyvtár. 71 Teljességgel gyűjtendő tudományágak az 1959-es ügyrend szerint: 3K marxizmus-leninizmus, 30 szociológia, 321 politikai és társadalmi szervezeti formák; állam, 323 belpolitika, 325 vándorlás, gyarmatügy, 335 szocializmus nem marxista nézőpontból, 35 közigazgatás, 361 egészségvédelem, 362 népjólét, 363/367 népjóléti mozgalmak, 37 pedagógia, 39 néprajz, etnológia, 71 területrendezés, 908 honismeret, 94 újkori történelem 72 Révész Ferenc hozzászólása 1960. dec. 20-i párttaggyűlésen. In: Fővárosi Levéltár, Pártiratok, XXXV. (13) C/1960. L. még: Igazgatósági tanácsülések jegyzőkönyvei. 1961. dec. 7. és 1962. jan. 25. FSZEK irattár.
