Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Differenciáltabb szolgáltatások felé utak és zsákutcák az 1960-as években
154 A főváros könyvtárának története 1945-1998 ben az években Hrenkova: A gyermekkönyvtár című művének fordításán dolgoztak. Rövidesen megjelent a magyar módszertani útmutató is, Rácz Aranka munkája.34 A hatvanas évek első felében a magyar könyvtárügy fontos eseményeként friss szellemű, széles európai összehasonlításban is helytálló gyermekkönyvtárak sora jött létre. Ebben a folyamatban a Szabó Ervin Könyvtárnak - ahol a „létrejött" helyett helyesebb az „újjászületett" kifejezés - kiemelkedő szerepe volt. A fővárosi gyermekkönyvtári hálózat megszervezése A Fővárosi Könyvtárnak a gyerekek könyvtári ellátása terén a távolabbi múltba visszatekintő hagyományai voltak: Szabó Ervin szervezte meg Magyarországon először városi könyvtári keretekben a gyerekek könyvellátását, igazgatása alatt kezdett működni az első helyileg önálló gyermekrészleg. A Horthy-korszakban nem fejlesztették ugyan tovább a gyerekek könyvtári ellátórendszerét, de a meglevőket megőrizték, és ekkor jött létre az első szervezetileg is önálló gyerekkönyvtár.35 Az 1950-ben induló nagy könyvtárfejlesztési hullám során - a Horthy-korszakkal ellentétben - minden egyes fővárosi fiókkönyvtárban kiszolgálták a gyerekeket is. A gyerekolvasók száma 1950 után - a megnyíló lehetőségek és az erőteljes propaganda hatására - megsokszorozódott, a gyerekeknek nyújtott szolgáltatás színvonala azonban alacsony volt. Bár a létszámnorma a gyerekeket is kiszolgáló könyvtárakban az általános népkönyvtári keretszámokon felül külön könyvtárost írt elő, a kerületi könyvtárak vezetőinek többsége azonban a munkaerőt elvonta a felnőtt részleg számára.36 A főváros egyetlen önálló gyerekkönyvtárát átszervezték általános könyvtárrá, „azzal az indokolással, hogy úgysem volt az a mai értelemben vett, modern gyermek- könyvtár. Vajon nem inkább azzá kellett volna-e fejleszteni, és ezzel azt az igen haladó, de éppen csakhogy élő hagyományt erősíteni, ami Szabó Ervin kezdeményezéseiből a gyermekkönyvtár területén a múltból ránk maradt" - jegyezte meg Rácz Aranka.37 Csakhogy az 50-es évek elején a hálózat irányítóinak szemlélete is megváltozott: a felnőtt- és a gyermek- részleg együttesét tartották eszményi megoldásnak a kerületi könyvtár keretei között. qyermekkönyvtAhos TAPASZTALATCSERE NAPOK 1964. október 6-7-8. Könyvtártudományi és Módszertani Központ Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 34 Krupszkaja, N.K.: A gyermekkönyvtárakról. Vál., szerk. Rácz Aranka. Bp., OSZK-KMK., 1960. 41 p. - McColvin, L.R.: Közművelődési könyvtárak gyermekrészlegei. Bp., OSZK-KMK., 1960. Külföldi Könyvtári Szakirodalom 12. - A gyermekkönyvtár. Gyakorlati kézikönyv gyermekkönyvtárosok számára. Szerk. A.A. Hrenkova. Ford. a FSZEK KISZ szervezetének Fordítói Munkaközössége. Bp. 1962. 239 p. - Rácz Aranka: A gyermekkönyvtárak szervezése és fejlesztése. Bp. 1961. OSZK-KMK. 28 p. Módszertani útmutató gyermekkönyvtárosok számára. 35 A témáról bővebben: Bikácsi Lászlóné: Gyermekkönyvtárak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár történetében. Bp. 1968. FSZEK, 304 p. 36 Nyilas Márta: Hozzászólás a gyermekkönyvtárak ügyéhez. In: A Könyvtáros, 1956. 9. sz., 657. p. 37 Rácz Aranka: Még egyszer a gyermekkönyvtárakról. In: A Könyvtáros, 1956. 10. sz., 730. p.
