Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)

Differenciáltabb szolgáltatások felé utak és zsákutcák az 1960-as években

Differenciáltabb szolgáltatások felé 155 „Az elmélet szülője részben a kényszerűség volt, amely a súlyos lakáshiány és a szig­orú takarékosság miatt abban az időszakban általában igénytelenebb megoldásokat keresett" - jegyezte meg egy kortárs szemlélő.38 A szervezeti kérdéseknél nagyobb probléma volt a gyerekek kezébe adható könyvek katasztrofális hiánya. Ha egy ideig sikerült is megnyerni az általános iskolás olvasókat különféle rendezvényekkel, foglalkozásokkal, csoportos behatásokkal, 1955 és 1957 között a csalódott gyerekek már tömegesen hagyták el a könyvtárat. Arányuk az olva­sótáboron belül 34 %-ról 26 %-ra zuhant vissza, 1957-ben 10 ezerrel kevesebb gyerek iratkozott be, mint két évvel korábban. A könyvtár vezetőit ezek a számok döbbentet­ték rá: radikális fordulatra van szükség. Határozott intézkedéseket hoztak a 14 éven aluli olvasók megfelelő ellátásának biztosítására, előírták a gyermekirodalom gyara­pításának kötelező keretszámát, és új koncepciót dolgoztak ki a szervezeti keretekre is. Az 1958-59-ben kidolgozott új stratégia a gyerekek könyvtári ellátásának három szervezeti típusával számolt:- általános könyvtár gyermekrészlege - a felnőttekkel közös térben történő kiszolgálás;- különálló gyermekrészleg - a kerületi könyvtáron belüli, annak szervezeti keretébe tar­tozó, de elkülönített helyiségben történő kiszolgálás;- önálló gyermekkönyvtár - külön épületben, külön személyzettel, szervezetileg önállóan történő kiszolgálás. A gyerekek speciális szolgáltatásának kialakítása és térbeli elkülönítése az adott körülmények között vitathatatlanul előrelépést jelentett. Vitatható volt viszont - eleinte a könyvtár vezetése is megoszlott ebben a kérdésben - a szervezetileg teljesen elkülö­nülő, a kerületi könyvtárak hatásköréből kivont, közvetlenül a Kerületi Könyvtárak Osztálya alá rendelt önálló gyermekkönyvtári hálózat létrehozása. Ennek megterem­tése, majd fejlesztése, irányítása Bikácsi Lászlóné nevéhez fűződik. Az új stratégia szellemében elsősorban az önálló gyermekkönyvtárak kiépítésére koncentrálták a fejlesztési erőket, ezektől az intézményektől várták a gyerekek könyv­tári ellátásának példát adó, magas színvonalra emelését. 1958/59 után nagy energiával megkezdődött az új, önálló gyermekkönyvtárak létrehozása. Az 1. sz. Liszt Ferenc téri önálló gyermekkönyvtár ... és a többiek A gyermekkönyvtárak sorozatos létrehozásának idején célszerűnek látszott egy etalon, mindenki számára példaként szolgáló könyvtár megteremtése. Egy központi ifjúsági mintakönyvtár eszméje már az ötvenes évek derekán felmerült, ekkor azonban a tervezett mintaadás a „nevelőmunkára" szűkült volna le.39 Rácz Aranka 1956-os programadó cikke ennél tágabb értelemben vett, a könyvtár működési feltételeire, korszerű berendezésére is kiterjedő mintáról írt. 40 A FSZEK Módszertani Osztályának akkori vezetője, Nyilas Márta nem kis keserűséggel nézett szembe azzal a ténnyel, hogy ilyen eszményi könyvtárnak a hálózat adott viszonyai között egyszerűen nem lenne kinek példát adnia: „A mintakönyvtár felvetése és sürgetése kétségkívül helyes és indokolt. Szeretnők azonban, hogy amikor a mintakönyvtár megalakul, a 38 Tolnai György: A fővárosi gyermekkönyvtári hálózat kialakulása. In: A Könyvtáros, 1963. 7. sz., 383. p. 39 Feladata „elsősorban az ifjúság körében folytatott állandó és tervszerű propagandamunka, mellyel alá kell támasztani a Pártnak az ifjúság körében folytatott nevelő munkáját" - A Budapesti Ifjúsági Mintakönyvtár terve. 1953. ápr. 2. - FSZEK irattár. - Lásd még: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1949-1954.52. p. 40 Rácz Aranka: Több figyelmet a gyermekkönyvtárak ügyére. In: A Könyvtáros, 1956. 7. sz. 481-483. p.

Next

/
Thumbnails
Contents