Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Differenciáltabb szolgáltatások felé utak és zsákutcák az 1960-as években
148 A főváros könyvtárának története 1945-1998 as évek közepén Pesterzsébet példáját vizsgálták, mint lehetséges megoldást. Itt a kerületi könyvtár ekkor 4 fiókkönyvtárat működtetett.17 Kísérletek a Központi Könyvtár épületbővítésére Az illetékesek figyelmébe !- Helrszüke misti egy paraván n Kő a Fővárosi Szaki [pin KMáitan A Központi Könyvtár - a Reviczky utcai épületet kiutaló három érvényes határozattal az irattárában,18 de az épület tényleges megszerzésének egyre halványuló reményében - évről évre új megoldást keresett. 1960-ban a Fővárosi Tanács kilátásba helyezte a Pollack Mihály téri Károlyi palotát,19 ennek a tervnek a kútba esése után a könyvtár a Wenckheim-palota padlásterének beépítését, a hátsó udvar betetőzését és bepolcozását fontolgatta, 1963-ban pedig Tyroler Gyula már hivatalosan is megfogalmazta az új (de csak negyedfél évtized múlva megvalósuló) variációt: a három szomszédos épülettömb (Wenckheim-palota, Reviczky u. 3. sz. és Baross u. 18. sz.) egybeépítése, ezzel egy új székház létrehozása. A könyvtár távlati terve leszögezte: a Reviczky u. 3. önmagában „ma már csak enyhíteni képes helyzetünket. Megoldást csak a másik szomszédházzal (Baross u. 18. sz.) együtt, ili. e ház lebontása után, ennek telkén a könyvtárhoz csatlakozó új épület nyújthat."20 Révész 1964-ben már hivatalosan is kérte a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettesét az új központi épület létrehozásának támogatására.21 A szárnyaló tervekkel szemben a valóság igen szerény eredményeket hozott. Vajúdtak a hegyek, s egy egérkét szültek, a Baross u. 18. sz. alatti épületet. Ezt 1965-ben kiutalták a könyvtár bővítésére, és az intézmény egymillió forint keretet kapott a „szerény és szükségszerű felújításra, a lakások és az üzlethelyiségek kártalanítására." Az egyemeletes, középerkélyes, az udvart U alakban körülfogó épületet 1867-ben Hild Károly építette Leitersdorfer Lipót részére, romantikus stílusban, de különösebb művészi igény nélkül. Enyvvári Jenő már 1936-ban javasolta a könyvtárhoz csatolását; a polgármester— Nyugi lányok! Csak egy kolléga..« Közalkalmazott, 1962. október 17 Erdődy Ferencné - Takács Józsefnél Kerületi könyvtár mint helyi hálózati központ. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1964/65. 226-236. p. 18 A VIII. kér. Reviczky utca 3. sz. alatti, 1300 m2 alapterületű, 60 helyiségből álló épületet már 1949-ben kiutalta a Lakáshivatal a könyvtárnak, ezt a kiutalást a Fővárosi Tanács 1952-ben majd 1958-ban újabb határozataival megerősítette, de a könyvtár azóta sem tudott érvényt szerezni jogának. 19 A földszintjén ill. az alagsorában helyezték volna el a raktár egy részét és a kötészetet, de nem tudták az átalakításhoz szükséges pénzt megszerezni. - A tervezett épületbővítések dokumentumai: FSZEK irattár 865.11-6/1960-1965. Összefoglalás: Hernádi Györgyné Verbőczi Ilona: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épületének sorsfordulói. Szakdolgozat. 1970. 65-66. p. Budapest Gyűjtemény 0910/327. 20 Tyroler Gyula: Könyvtárunk fejlesztésének távlati terve. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1963. 76. p. 21 Révész Ferenc levele Gyalmos János elnökhelyettesnek 1964. nov. 18-án. - FSZEK irattár, 865.11-40/964
