Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Differenciáltabb szolgáltatások felé utak és zsákutcák az 1960-as években
Differenciáltabb szolgáltatások felé 143 könyvtárak száma a bő esztendők korában évente átlagosan nyolccal emelkedett, 1965- ben már 113 egység működött, ez után viszont az évtized második felében mindössze egy könyvtár létesült. (A stagnálás e téren 1972-ig tartott, csak ez után indult meg újra a hálózatfejlesztés). Hasonlóan alakult az állomány fejlesztése is. Míg az évtized első felében a csaknem megduplázódó hálózati egységek állománygyarapítási kerete megduplázódott, az évi 100 ezer forintos nagyságrendről indulva a 200 ezer felé közelített, az évtized másik felében a keret beszűkült, 150 ezer forint körül ingadozott. A könyvtárhálózat fejlesztése A kerületi tanácsi kezelésből 1957-ben a FSZEK fenntartása alá visszatérő könyvtárhálózat sok kis széttagolt egységből állt. Hivatalosan három kategóriára osztották fel őket: A kerületi könyvtárak száma 1960-ban 42 volt (egy-egy kerületben több is működött, mellérendelt helyzetben). Közvetlenül a Kerületi Könyvtárak Osztálya alá tartoztak. A fiókkönyvtárak (elnevezésük 1960-ig: „saját kezelésű könyvállomás'') egy-egy kerületi könyvtár által működtetett, szerényebb állományú és felszerelésű egységek voltak, amelyekben könyvtári munkákat, így a kölcsönzést is a kerületi könyvtár dolgozói látták el. 1960-ban 31-et tartottak belőlük számon. A kölcsönzőhelyek külső, társadalmi kezelésbe adott szerény könyvállomások voltak, 1960-ban 20 ilyen működött. Jelentőségük csekély volt: forgalmuk a hálózat olvasóforgalmának még 1 %-kát sem tette ki. Az erőteljes fejlesztés idején, a hatvanas évek első szakaszában lehetőség kínálkozott volna egy korszerűbb felépítésű hálózat kialakítására is. Ehhez megfelelő hálózatfejlesztési koncepció lett volna szükséges, az elképzelések azonban ellentmondásosak voltak, kioltották egymást, s végül csak a gyakorlati lehetőségek diktálták a fejlesztés irányát. A 60-as évek indulásakor egyértelműen a peremkerületekre helyezték a hangsúlyt. Ezt javasolták a Művelődésügyi Minisztérium 1961. április 25-i irányelvei a közművelődési könyvtárak fejlesztéséhez, s ugyanígy az MSZMP Budapesti Bizottságának Az éves költségvetés Könyvbeszerzés, személyi kiadás, költségvetés összesen (millió Ft)
