Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A helyét kereső könyvtár. Válaszutak, pályamódosítások 1957-1959
A helyét kereső könyvtár 123 Változások a Központi Könyvtár szerepkörében Ezekben az években kristályosodott ki a magyar könyvtárügy, s azon belül a tudományos és szakkönyvtárak új rendszere. Az Országos Könyvalap Bizottság a nagy könyvtárak gyűjtőkörének meghatározásakor a Szabó Ervin Könyvtárat a társadalom- tudomány alapkönyvtárának tekintette, és a Társadalomtudományi Gyűjtőköri Bizottság vezetésére kérte fel. A Központi Könyvtár folyóirat-olvasóterme, 1961 A könyvtár gyűjtőkörének, funkciójának újrafogalmazása 1957-re - sok belső vita után - elkészült a könyvtár funkcióját és távlati stratégiáját megfogalmazó dokumentum jelentés a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár helyzetéről és fejlesztési terveiről címmel.17 Legfőbb újdonsága a Központi Könyvtár korábban sok vitát kiváltó funkciójának határozott megfogalmazása volt. Az említett jelentés szerint ez az intézmény- magas szintű közművelődési könyvtár;- országos szakkönyvtár a társadalmi kérdések és az újkori történelem területén;- várospolitikai szakkönyvtár és a Budapestre vonatkozó nyomtatott termékek gyűjtőhelye. A tervezett funkcióknak megfelelően határozta meg a jelentés a Központi Könyvtár és a hálózat gyűjtőköri elveit. Szakítva a korábbi mennyiségi szemlélettel a minőségi fejlesztést tűzte ki célul. A dokumentumot az Országos Könyvtárügyi Tanács 1957. július 12-én Gödöllőn tartott ülésén megvitatta és lényegében egyetértéssel elfogadta. Az Országos Könyvtárügyi Tanács képviselőinek eltérő irányú hozzászólásai azonban jelezték, hogy az egységesen elfogadott alapkoncepció mögött különféle fejlesztési elképzelések húzódhatnak meg:- Sebestyén Géza a természettudományos irodalom felé nyitást szorgalmazta; 17 A beszámolónak több, átdolgozott változata is készült. Az idézetek forrása: Jelentés a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár helyzetéről és fejlesztési terveiről. Bp. 1957.13 p. FSZEK irattár.
