Ady Endre Budapestje (Budapest, 1977)
"Budapest… végső földülésemben megtámasztott"
12 A SZAJNA PARTJÁN A Szajna partján él a Másik, Az is én vagyok, én vagyok; Két életet él két alakban Egy halott. A Duna partján Démonok tíznek csúfot velem, A Szajna partján álmokba von be Százféle, sztfz szerelem. Rákacag Páris S a boldog Másik visszakacag, Itt röhejes mámorba kerget Vijjogó, éji csapat. Ott szebb vagyok, nemesebb, hősebb, Sejtelem-csók minden dalom. Szent Cecilia hajol lelkemre Álma tagon. A Duna partján Céda lányhoz hajt durva öröm, A bor ad álmot S a poharamat összetöröm. Ott: ring lelkem muzsikás alkony Szent zsivaján S úgy csókolom meg az életet, Mint orkideát a Léda haján. BN 1906. január 7. Uj versek. 1906. ÖV I. Bp. 1975. 41-42. 1. 23
/
