Ady Endre Budapestje (Budapest, 1977)

"Budapest… végső földülésemben megtámasztott"

ÖBÖM-VÁROS VOLT A HAZÁM

13

Arany-bércek, arany-kupolák,

Véremet az út pora issza, Öröm-városból menekülök én S nem mehetek sohase vissza.

Öröm-város volt az én hazám,

Most is sajog sanyarú testem, Korbáccsal vertek ki, mert egy napon Szomorúság bÚnébe estem.

Futok. Futok. Zengő városom Átkot szórt a bús pártütőre.

Csak néha küld egy-két kis aranyat Vékony örömre, borra, nőre.

Arany-bércek, arany-kupolák, Öröm-városnak örök pírja,

Ha pénz égeti koldus-zsebemet, Tiértetek örülök sírva.

BN 1906. március 11. Vér és arany 1907.

ÖV I. Bp. 1975. 104. 1.

24