Jókai Mór Budapestje (Budapest, 1975)
"Budapestet nem pártfogolta sem császár, sem szabadság: ez a nemzeti életerőnek a műve"
az élvezetet irigyelni lehet, de eltiltani bajos. És ezzel a népszerű cirkussal kezdődik a népliget. Egy egész házcsoport ez, mely tarka-barka építészeti quodlibetben rend nélklll foglal tért a fák alatt; kisebb-nagyobb színházak, melyek! en marionettek játszanak és igazi emberek. Kisér*- tetek színháza, rémjelenetekkel és bUvészi csodákkal; nem hiányzik közülük az obiigát Paprika Jancsi bódéja sem. Amott élőképeket mutogat egy szép barna hölgy, a kinél csak az a fölösleges természet ajándéka, hogy nagy bajusza és kerek szakálla van; erős versenyt támaszt ellenéljen a kígyós leány, ki boa constrictorokat csavargat a dereka körül és alligátorok torkába dugja a fejét; de mindkettőn túl tesz a magneta kisasszony, ki a szin közepétől jön elő, fejjel lefelé fordulva s függ a levegőben saját láthatatlan mágnesébe kapaszkodva. De az ember arcú kakas is követeli az elismertetést. S a ki a jövendőt meg akarja tudni, annak is alkalom nyujtatik egy sátori,an, a hol az alvajáró kisasszony mágneses álmában mindenkinek megjósolja, a mit legjobban kíván. A ki gyorsan meg akar gazdagodni, útjában leli a népies lutrit. A ki az ereje nagyságáról akar hiteles adatot nyerni, ott találja az erőmérleget, a nagy fejű automat négert, a ki egy öt krajcáros pofoncsapásért akkorát ordít, a mekkora az ökölcsapás volt. Ha pedig a sportbeli ügyességét kívánja valaki kipróbálni, kínálkoznak a lövősátrak, a melyekben vizsugár táncoltatta tojásokat lehet ledurrantani puskával. A ki erősebb testmozgásokra érez hajlandóságot, azt várva várja a hinták egész sorozata, melyek egyenként a leggyöngédel b föliratokkal pompáznak, s azokon a gavallér* ság, leginkább párosával, élvezi a légben repülést és Newton örök theoriájának alkalmazását; de ha inkább kedveli a tengerészeti élvezeteket, egész szomszédi közelségben fölülhet a muszka csuszkapályára, mely híven adja vissza a nagy tengerhullámon ringó csónakban érzett izgalmakat. A kik pedig /többnyire szerelmes párok/ örökre feledhetetlenné akarják tenni a városligeti kirándulás napját a késő órákra nézve, azokat minden lépten-nyomon invitálja a momentfotográf, a ki olcsó pénzért oda varázsolja karöltő arcképeiket a gclatinc-lapra. Prózai lelkek, anyagi érzelmű lények, mindezen magasabb érzékeket ingerlő élvezetek mellőzésével, könnyen rátalálnak arra, a mi kebleiket kielégíti: a nagy számmal berendezett korcsmákra, a hol barna cigánylegények húzzák a talp alá valót. Itt azután azt is lehet látni, hogyan táncolják a csárdást a magyarok: kopogósán, reszketősen, ugratósan, mártogatósan, palotásán és verbunkosán. Ellenben a másik korcsmában veres sipkás szerb guszlicások csiklandozzák ujjaik- kal az érchurokat abban a meggyőződésben, hogy ők most muzsikálnak. Kimagaslanak mind e mulatság színhelyei közül az igazi lovagias sportnak az amphitheatrumai: magyarul "keringék", "ördögmalmok" /"H inge Is pici"-ck . / Itt látni azután, kinek van igazi bátor szive! Mert felülni a szilaj paripára, ahhoz minden paraszt tud; de fölkapni arra az ágaskodó festeti ménre, s annak a hátán, szivarra gyújtva, vágtatni a választott hölgy után, ki maga részéről kényelmesen hátradült helyzetben foglalja el a festett hintó hátulsó ülését, vagy pedig épenség- gcl egy szomszéd paripa hölgynyergében ülve, kéz kézben, lovngol hü szclndonja mellett: ehhez a mindennapinál erősebb elhatározás kell. Csupa gyönyörűség elnézni a nyeregbe fölkapott lyikát, csípőre tett kézzel, agyarára fogott vcrgillával, vágtatni a maga szakácsnéja mellett, a ki klfcszi50