Nyilas Márta: Arany János Budapestje (Budapest, 1957)

Névmutató

\

NÉ VM U TATÓ

ARANY LÁSZLÓ (1844—1898) A. J. fia, maga is költő, műfordító, népmesegyűjtő. Arany János hátrahagyott írásainak első sajtó alá rendezője.

BARTAL GYÖRGY (1820—1875) Deák-párti politikus, 1874—75-ben miniszter, az azonosnevű közjogi író fia.

BÉRCZI KÁROLY (1821—1867) iró, műfordító. Anyegin fordítása híres.

BEZERÉDJ ISTVÁN (1795—1856) haladó politikus. 1836-ban felszabadította jobbágyait.

CSENGERY ANTAL (1822—1880) publicista, politikai- és történetíró.

DEÁK FERENC (1803—1876) a 67-es kiegyezés előkészítője. Kortársai „a haza bölcsé”-nek nevezték.

DESSEWFFY EMIL (1814—1866) konzervatív politikus. Az Akadémia elnöke 1855—66.

EGRESSY GÁBOR (1808—1866) színművész. Petőfi barátja. A szabadságharc alatt kormánybiztos és guerillakapitány.

EMICH GUSZTÁV (1814—1869) könyvnyomdász. Kiadó. 1841-ben Pesten könyvkereskedést nyitott. Üzleteiből alakult az Athenaeum kiadó vállalat.

EÖTVÖS JÓZSEF (1813—1871) író, államférfi. 1867-től vallás- és közoktatásügyi miniszter.

FÁY ANDRÁS (1786—1864) író, nemzetgazda. A Pesti Első Hazai Takarékpénztár alapítója és első elnöke (1840).

FÖLDVÁRY GÁBOR (1787—1854) Pest vm. főispánja.

GARAY JÁNOS (1812—1853) költő. Vörösmarty követője.

GORCSAKOV, ALEXANDER MIHAJLOVICS (1798—1883) cári külügyminiszter az 1877—78-as orosztörök háború idején.

GÖRGEY ARTUR (1818—1916) a szabadságharc hadvezére. 1849. augusztus 13-án Világosnál feltétel nélkül letette a fegyvert az osztrákokkal szövetségben levő oroszok előtt.

GYULAI PÁL (1826—1909) költő, kritikus. A XIX. század második felében irodalmi életünk egyik legnagyobb tekintélye.

HECKENAST GUSZTÁV (1811—1878) nyomdász, könyvkiadó. 1839-ben megnyitotta Pesten kölcsönző könyvtárát. 1873-ban budapesti üzleteiből alakult a Franklin Társulat.

HENTZI HENRIK (1785—1849) osztrák tábornok. 1849-ben Buda parancsnoka. A város visszafoglalásakor — május 21-én halt meg.

HORVÁTH JÁNOS (1878—) irodalomtörténetíró. 1923-tól a budapesti egyetem tanára volt.

HORVÁTH MIHÁLY (1809—1878) történetíró. A szabadságharc alatt vallás- és közoktatásügyi miniszter. Emigrációjából 1867-ben tért vissza.

HUNFALVI PÁL (1810—1891) a magyar összehasonlító nyelvészet megalapítója.

JELLACIC JOSIP (1801—1859) horvát bán. A szabadságharc idején a horvátok ellenforradalmi felkelésének szervezője és vezetője. Csapatai Pákozdon szenvedtek vereséget.

JÓKAI MÓR (1825—1904) legnépszerűbb regényírónk.

KAZINCZY FERENC (1759—1831)író, a magyar irodalmi élet szervezője, a nyelvújítási mozgalom vezetője.

KELEMEN LÁSZLÓ (1760—1814) színigazgató, drámafordító.

KEMÉNY ZSIGMOND (1814—1875) regényíró, politikus. A Pesti Napló szerkesztője 1855-től.

KERTBENY KÁROLY (1824—1882) Petőfi, Arany, Vörösmarty német nyelvű tolmácsolója. Bibliográfus.

42