Nyilas Márta: Arany János Budapestje (Budapest, 1957)

Névmutató

KISFALUDY KÁROLY (1788—1830) költő, drámaíró. Az Aurora irodalmi almanach szerkesztője.

KOSSUTH LAJOS (1802—1894) Magyarország kormányzója a szabadságharc idején.

LÉVA Y JÓZSEF (1825—1918) költő.

LÓNYAY MENYHÉRT (1822—1884) államférfi, publicista. 1858-tól az Akadémia igazgatósági tagja, Eötvös halála után elnöke.

LUKÁCS MÓRIC (1812—1881) író, műfordító. 1876-tól a Kisfaludy Társaság elnöke. A Budapesti Szemlében történeti, politikai és természettudományos esszéi jelentek meg.

NAGY IGNÁC (1810—1854) dráma és regényíró. A Hölgyfutár szerkesztője.

ORCZY LŐRINC (1718—1789) költő, tábornok. A Tisza-szabályozás kormánybiztosa, fia ORCZY JÓZSEF 1746—1804) főispán.

PÁKH ALBERT (1823—1867) Petőfi barátja. Humorista. A Vasárnapi Újság alapitója.

PERCZEL BÉLA (1819—1888) Vörösmarty tanítványa volt. Jogász. 1875-ben igazságügyminiszter.

PÉTERFY JENŐ (1850—1899) irodalomtörténész.

PETŐFI SÁNDOR (1823—1849) a XIX. század legnagyobb magyar költője. Arany legjobb barátja.

RÁDAY PÁL (1768—1827) Ráday Gedeon unokája, a Ráday könyvtár továbbfejlesztője.

SCHMERLING, ANTON (1805—1893) az osztrák centralisztikus törekvések képviselője. 1860 decemberétől mint osztrák miniszter vegyes nemzeti parlamentéi igyekezett a függetlenségi kérdést elodázni. 1865- ben megbukott.

SZALAY LÁSZLÓ (1813—1864) publicista, jogtudós, történész. 1858-tól az Akadémia titkára.

SZÁSZ KÁROLY (1829—1905) költő, műfordító. Arany tanártársa volt Nagykőrösön.

SZÉCHENYI ISTVÁN (1791—1860) ,,A legnagyobb magyar”. Reformkori vezető politikus. Apja SZÉCHÉNYI FERENC a Magyar Nemzeti Múzeum és a Széchényi Könyvtár alapítója.

SZEMERE BERTALAN (1812—1869) államférfi. A 49-es köztársaság kikiáltása után miniszterelnök és belügyminiszter.

SZILÁGYI ISTVÁN (1819—1897) történettudós. 1842-től gimnáziumi tanár Nagyszalontán. Itt ismerkedik meg Arannyal, akit bíztat első művei megírására.

TINÓDI SEBESTYÉN (kb. 1510—1556) lantos. A török-magyar harcok, csatározások története históriás énekeiben maradt fenn.

TISZA KÁLMÁN (1830—1902) magyar miniszterelnök 1875—90.

TOLDY FERENC (1805—1875) „a magyar irodalomtörténetírás atyja”.

TÖMÖRI ANASZTÁZ (1824—1894) Arany tanártársa Kőrösön. Shakespeare drámái első magyar nyelvű kiadásának költségeit fedezte.

TOMPA MIHÁLY (1817—1868) költő. Petőfi halála után ő áll legközelebb Aranyhoz.

TÖRÖK JÁNOS (1809—1874) publicista, közgazda, lapszerkesztő.

VAS GEREBEN (1823—1868) regényíró. A Nép Barátjának szerkesztője.

VOJNOV1CH GÉZA (1877—1952) irodalomtörténész, író. Arany életrajzírója.

VÖRÖSMARTY MIHÁLY (1800—1855) a reformkor legnagyobb költője.

WALDSTEIN JÁNOS (1809—1876) festő. Széchenyi barátja. 1868-tól az Akadémia igazgatósági tagja.

WINDISCHGRAETZ, ALFRÉD (1787—1862) osztrák hadvezér. Ferenc József őt bízza meg a magyar „lázadás” leverésével. 1949 január 5-én bevonul Budapestre.

WODIANER FÜLÖP (1822—1899) nyomdász, könyv- és lapkiadó. Utóbb Lampel Róbert könyvkereskedését vette át.

43