Nyilas Márta: Arany János Budapestje (Budapest, 1957)
Budapest története Arany János írásainak tükrében
Arany irodalomtörténetének a következő részletei eredetiek. Kiadója, Pap Károly szerint e helyeket már Toldy vette át később megjelent munkájában, a nemzeti irodalom történetének megfelelő fejezeteiben. Az 1790-iki budai országgyűlés idejére esik az első magyar színtársulat megalakulása. Midőn t. i. az ország rendei a felállítandó „tudós társaság” fölött vitatkozónak, többen azon véleményt fejezték ki, hogy a magyar nyelv mivelését egy ily társaságnál jobban elősegélné a nemzeti játékszín. Néhány lelkes ifjú kapva kapott e szón, s Kelemen László vezérlete alatt rögtön egy szinésztársaság állott össze, mely első előadását Budán, a német színpadon még azon évben meg is tartotta (1790, okt. 25 ); de a pesti és budai német színházak bérlője, gróf Unwerth, annyi akadályt gördite a keletkező magyar színészet útjába, hogy dacára gr. Rádai Pál és Kazinczy Ferenc buzgó közbenjárásának — a lelkes társaság csak két év múlva folytatható ismét előadásait Pesten . . . És itt lesz még helyén, megemlékezni nemzeti kincsünkről, a Múzeumról, melynek alapját gr. Széchényi Ferenc, István atyja tette le, 1802-ben, az által, hogy gazdag könyvtárát, régiség —s ritkasággyüjteményét nagylelkűen a hazának ajándékozta.” „A nemzeti színészetnek még mindig nem volt állandó hona, az ország fővárosában Budapesten. Egy nagyszerű Nemzeti színház eszméjét gróf Széchenyi István pendité meg először, mely az ő terve szerint részvényekre vaia fektetendő. A Tudós társaság pedig (1833) pályadijat tűzött ki e kérdésre: „Miként lehetne Budapesten a magyar játékszínt megalapítani ?” Fáy András értekezése lön a nyertes, ki abban, ellenkezőleg a Széchenyi tervével, országos adakozás által javaslá felállítani a Nemzeti színházat. De mielőtt az országgyűlés valamit végzett volna, Pest megye a lelkes Fáy és Földvári Gábor buzdítására elhatározta az állandó magyar színház felépítését s az önkéntes adakozások gyűjtését. így történt, hogy az uj színház, még akkor csak mint Pest megye tulajdona, már 1837. augusztus 22-én megnyittatott. Az 1840-iki országgyűlés átvette Pest megyétől a színházat, s a nemességre kivetett 400.000 forint által biztosítván, Nemzeti színházzá emelte. (A magyar irodalom története rövid kivonatban.) Az elveszett alkotmányban a Védegylet mozgalomról, a budapesti iparkiállításról ír Arany, a víg eposz a ferdeségeket emeli ki. A szobaföld kirakott padolattá lön alakítva, Melyre nehány tündér hoza mindenféle filigrán Bútorokat Pestről, a kiállítás84 tereméből: Úgyis azok, honiak85 lévén, ott vesznek örökre . . . Fs hogy semmi hiány ne legyen, felküld vaia Pestre Étlapokért (maga nem nyomatott, mert már lefeküdtek Cenzor urak, s a nyomda tudná, hogy mit tehet és nem): Hoztak is étlapokat fölül írva kövér: Honi Étlap, (Speis-zettel) Levesek (Suppen) Brodsuppe, und Gersten- Suppe, und so weiter ... 86 (Az elveszett alkotmány. 1845.) A népdalgyüjtő Arany a védegylet mozgalomtól ihletett nótát saját kézírásával őrizte meg számunkra: 37