Nyilas Márta: Arany János Budapestje (Budapest, 1957)

Budapest története Arany János írásainak tükrében

(Kodály—Gyulai : Arany János népdalgyűjteménye.)

Szabadságharc.

Március 15-éről Arany a Nép Barátjában megjelent, „Fellázadtunk-e mi magyarok” c. cikkében ír:

A mi forradalmunk Pesten, március lö-én, nem vérontás volt, hanem egy szép ünnep, a szabadság ünnepe; ezerek meg ezerek csoportoztak össze Isten ege alá, ezerek meg ezerek emelték égre kezeiket, s egy szívvel, szájjal mondák Petőfi Sándor után az eskü szavait:

A magyarok Istenére Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!

Ennyi volt az egész. Egy szép szabadságünnep Pesten és törvényes gyűlés Pozsonyban. Es mégis azt hányják ellenségeink, hogy mi magyarok fellázadtunk! (1848.)

Buda visszafoglalását eleveníti fel a költő „Van-e olyan. . .” c. 1849-ben írott versében. A költeményt Szemere Bertalan belügyminisztériumába küldte be kiadás céljára. Kísérőlevelében így ír: „mert megmaradásunk egyik fő feltételének . . . tartom a népre és a hadseregre lehető legnagyobb kiterjedésben hatni.” A vers nem jelent meg. 1883-ban ifj. Ábrányi Kornél hiányosan közölte. A teljes költemény csak 1949-ben, Waldapfel Eszter közlése alapján vált ismertté:

Duda várban ott ül Henci kevélyen,

Pest városát ágijuztatja keményen:

Ha mondanák sem hinné, hogy megakad, Hogy a honvéd megmássza a falakat

De a honvéd nem késik a dologgal, Megbirkózik ágyúkkal és falakkal; Henci vitéz, ütött nektek az óra Buda várán leng a magyar zászlója

Végül közöljük a költőnek 1861-es Schmerling-kori rögtönzését, mikor Coronini táborszernagyot nevezték ki az országgyűlés felosztása után Buda főparancsnokává:

H8