Nyilas Márta: Arany János Budapestje (Budapest, 1957)

Budapest története Arany János írásainak tükrében

A Hunyadiak kora

Most a kopasz róna Rákoson69 virágzik!

Most buborékot hány: sátoriul nem látszik;

Most lobog a zászló ezerféle színben,

Rajlik a vidor nép, csillog-villog minden.

Messze a mezőnek fakó meze füstöl,

Porfelleg kavarog, melyben a ló prüszköl,

Egy ut az egész táj: a csapatok gyűlnek,

Mint haragos felhők, egymásba vegyülnek.

(Toldi szerelme, 7. ének.)

V. László ismert balladájának tárgyát, az esküszegő király lelkiismeretfurdalását Hunyadi László kivégzése miatt, Arany Thurócziból merítette. A Budán őrzött foglyok szökését a 62. fejezet tartalmazza, s ennek érdekes budai helyi vonatkozásai vannak.

Thuróczi leírja, hogy Mátyást a déli hévizek felé néző István torony melletti házban őrizték és hogy a foglyok viharos éjszakán lepedők segítségével ereszkedtek le a vár falairól. A király és környezete különösen Kanizsa és Rozgonyi bosszújától félt.

Sürü setét az éj, Dühöng a déli szél, Jó Budavár magas Tornyán az érckakas Csikorog élesen.

„Miért zúg a tömeg? Kívánja eskümet ?”

„A nép, uram király, Csendes, mint a halál, Csupán a menny dörög.”

A felhő megszakad, Nyílása tűz, patak; Zúgó sebes özönt A rézcsatorna önt Budának tornyiról.

Mélyen a vár alatt Vonul egy kis csapat; Olyan rettegve lép, Most lopja életét. . . Kanizsa, Rozgonyi.

(V. László, 1853.)

Az V. László egyébként Aranynak a Hunyadiakról tervezett ballada ciklusának egyik darabja, a ciklus nem készült el — a Mátyás-kori Budáról így csak irodalomtörténetében szól Toldy nyomán.

Mátyás királlyá választásakor a pesti tanulók rögtönözték s a néppel együtt énekelték:

Mátyást mostan választotta . . .

Az első nyomdászt, Hess András nevűt, Mátyás hívta meg Olaszhonból Budára?0. Első nyomtatott könyv hazánkban az úgynevezett Budai krónika (latin nyelven) 1473-ból. Mátyás király igen gazdag és pompás könyvtára, az úgynevezett Corvina theca világszerte híres volt, hol a klasszikái és középkori irodalom termékei részint pompás kéziratokban, részint nyomtatásban összegyűjtettek. Több tudós felügyelete alatt harminc leíró dolgozott rendesen a könyvtár számára, s a király harmincháromezer aranyat fordított évenként csupán a másolásokra. így e könyvtár mind kiterjedésre, mind külső fényre páratlan lett az egész világon; de fájdalom, már a következő gyenge királyok kezdték elajándékozgatni, rossz felügyelés miatt sok elsikkasztatott belőle, míg végre Budavárával együtt török kézre jutván, részint a barbárság áldozatja lett, részint Konstan- tinápolyba takarittatott.

*

Nevezetesek még Mátyás alatt némi tudós társulatok: egy Budán: ,,Sodalitas literaria Ungarorum”.

(A magyar irodalom története rövid kivonatban.)

34