Nyilas Márta: Pest-Buda a 18. század költészetében (Budapest, 1961)
A nemzeti mozgalom s pest-budai vonatkozású versirodalma
a nagy költőnek éreznie kellett, hogy nemesi pátosza anakronizmussá lett. Előző verseinek hangjához képest minő változás „A Pesti Magyar Társasághoz” írott episztolája, amelyben a vallásokkal szemben kimondja: „Az ész az isten, mely miket vezet”133 s Kazinczy pesti triászának egyik tagjához: „Vitkovics Mihályhoz” megírja verses levelét (1815), Pest-Budával foglalkozó költészetünk egyik legszebb darabját. Ez már nem a múlt mesevilágát felidéző költő, hanem a jelen fejlődésének énekese. Akárcsak Virág Benedek, aki az 1810-es évektől fogva csak a maga kora élő Pest-Budáját foglalta verseibe. Berzsenyi eipsztoláját talán szabad a nemzeti mozgalom következő — polgári — szakasza előhírnökének tartanunk. Hiszen már költeménye alapján „urbánus” prog- rammot ad a falusi költő: . . . minthogy minden verselünk Homér atyánktól fogva ekkorig Falut dicsértek, engedd meg nekem, Hogy én Budáról s Pestről énekeljek. A vége felé így indokolja ezt: Barátom, a bölcs boldog mindenütt, Az Hortobágyon, az Pesten, Budán, Mert ő magával hordja kincseit; De boldogabb ott mégis, hol körülte A nyájas élet hinti kellemit. . . Mint hol magába zárva él magának. . . Híres Pest-budai tájképében Arany János „Vojtina ars poeticája” leírását előzi meg, de odáig nem jut, hogy közelről szemlélve a rideg valóságot is hozzátegye: „Az utcán por, bűz, német szó, piszok”. A hegytetőről nem látja a város piszkát, német, görög, zsidó kalmárait, csak a nagy- szerűséget : Midőn Budának roppant bércfokáról Szédülve Pestnek tornyait tekintem S a száz hajókat rengető Dunát, A nagy Dunának tündér kertjeit És a habokkal küzdő szép hidat, Melyen zsibongva egy világ tolong. . . Itt a tanult kéz nagy remekjei, Ott a dicső ész alkotásai... Kivánhat-é még többeket szemem ? Majd felsorolja a szellemi élet örömeit: Vitkovics és Helmeczy társaságában látogatá „a bölcs öreg” Virág Benedekhez, Pécelre Ráday Pálhoz, — eszmecserék, a Gellérthegyen a csillag vizsgáló, színház, balett, hangverseny — „Mi kell tehát több?” Szégyenli, hogy vidéken élve a jobbágy „aszott kezéből? lesi sültjét: jobb Vitkovicsnak Pesten ügyvédkednie. „Maradj s perelj te Pesten s élj vidáman.”134 A nemzeti mozgalom nemcsak a magyar nemességet, polgárságot ragadta magával. Pest- Buda idegen nemzetiségű német, szerb polgárait is megérintette. Hiszen az ipart űző, kereskedő városiaknak elsőrendű érdeke volt a független Magyarország. A szerb Vitkovics Mihály és a német Schedius Lajos érdemei a magyar irodalom fejlesztésében ismeretesek.134“ Vitkovics magyarul írt, Schedius németül, latinul, magyarul. Haliczky a pesti egyetem német tanára foglalkozott magyar versek németre fordításával. A német színház állandóan játszott hazai német szerzők által költött magyar történeti tárgyú drámákat — mint ahogyan Szent Istvánról szólóval nyílt meg, Beethoven ehhez írta nyitányát. A helyi német költők — papok, szerzetesek, egyetemi tanárok, újságírók — 133 U. o. p. 89-92. 134 U. o. p. 94-97. 134a Horváth János, Kisfaludy Károly és íróbarátai. 1955. 114. o. 55
