Nyilas Márta: Pest-Buda a 18. század költészetében (Budapest, 1961)
A nemzeti mozgalom s pest-budai vonatkozású versirodalma
Hazafias elmélkedés, talán a „Magyar Századok” írása közben és napi séták közt írja Érdre került pap barátjának: Tégedet bú s gond Budádról Érdre késért s vitt tovább. Kedvem ellen jajpanaszra Kinszerint a múzsa itt. .. S a szegény Lajossal eldőlt Vár fokához ballagok, S otthon ülve, szalmaszékről Lógatom le lábamat. (Emlékeztető Delinger Jánosnak.)124 125 A „Magyar Századok” írása közben megbetegedett egyszer s „egy borzas medikus” eltiltotta a szellemi munkától. De amúgysem volt ehhez kedve. . .. Elvégre kisétált A Duna-hidhoz, hol jár és kél szüntelen a sok Ember, s hol csak azok, kiknek nincs pénzek, adóznak: Mert szabad a vámtól minden majoris abollae. Mig itt álla zsidók jönnek lármázva, mekegve. Mert a városnak bérlelt szolgái lopásért Hajtották. Nagy zaj támadt, Mózes követői Mint a hangyaboly úgy forrtak. (Tolnai Festetics László ifjú grófhoz 1798)125 Eleven kép a városról. Milyen korán megrójja a költő, hogy a hajóhídon csak azok fizetnek hídpénzt, akiknek nincsen pénze. Feltűnő számára a zsidók szaporodása a városban, hiszen csak másfél évtizede laknak, lakhattak benne. Tavasszal írta episztoláját Baróti „Szabó Dávidhoz”: .. . Hogy-hogy hagyhatnám kis időig el Buda várát ? Most főképp, mikoron szent bércei gyenge tavasszal A legegészségesb levegőt kényemnek ajánlják? Lelkemet ébresztő tárgyakról szóljak-e ? Hányszor Ó, hányszor Gellérd szirtos tetejére felállván, Nézem Rákosnak térségét s látom atyáink Nagy seregét, látom villámló fegyverek élit; Látom az egybecsatolt szivü haza oszlopit, édes Honjok sorsa fölött igazán tanakodni, királyok S drága szabadságok szent védelmére kikelni ! Hát ha dicső Mátyás pompás palotáira nézek? Mint ujul s örvend lelkem ! Mert látom azokban Mennyei fényének méltóságába Minervát, Aki homályból kisegíteni kezdte hazánkat.. .126íl 124 Virág Benedek poétái munkái Pest 1863. V. p. 158—159. 125 A régi magy. költ. II. p. 288. 342-343., 354. 12°a U. o. p. 355. — Az episztolát Toldy Ferenc jelölte meg, mint Baróti Dávidhoz szólót. — Batsányi János hagyatékában, mint sajátmagához szóló „Levél” szerepel. B. J. töredékei között található a válasz is: „Menj levelem Buda vára felé, s mond újra Virágnak, Hogy várom... Mátyás palotáit otthagyván Itt fogja látni hol végezte életét Szép itt is a természet, a tartomány etc. Lát itt ugyan külföldön tékozló korcs magyarokat, Itt honnan az erkölcsök vesztegetése Pestre, Budára áradva foly, — (Batsányi ö. m. 1953. I. p. 219-220. - 567.) 4* 51