Nyilas Márta: Pest-Buda a 18. század költészetében (Budapest, 1961)

A városi élet ábrázolása II. József idejétől kezdve

felvonuló tömeget.91 A ,„De pomerio urbis Budáé? c. költeménye jegyzetében92 — mert a tudós költő dús történelmi és filológiai jegyzetekkel kíséri költeményeit — elmondja, hogy gróf Niczky Kristóf választékos ízléssel emelt kertet és házat Mátyás király kertje helyén s az épület homlokzatára azt akarta íratni: „Nyugalomnak, nem henyélésnek”

1784-ben nagy látványosság tanúja volt a két város: Szabiik István piarista tanár, Montgol- fierék sikeres kísérletének hírére maga is készített füst-hajtotta léggömböt és fel is bocsátotta Pesten majd a következő évben Nagyváradon. Az eseményt rendtársa, Hannulik megénekelte. Szerdahelyi, a volt jezsuita nem vállalkozott az idegen rend dicsőségének megörökítésére, de mikor egy vásári mutatványos a budai Vérmezőn próbálkozott léggömb felbocsátásával — belépő díj ellenében — de siker nélkül, a bukást kicsúfolta:

Fama volât, plenaque manu schediasmata spargit,

Et vocat ad Campos Martia Buda tuos.

Currite Budenses, Pestani currite Cives !

Res érit in patulo prodigiosa loco.

Ille (virum, et nőmén scirîs) spectacula vobis,

Sed prius argentum promite, mira dabit.

Convenere Urbes, collata pecunia múlta est,

Cingitur armatis tota corona viris.

Expectamus — abbit tempus — venit Hesperus; — Euge Magne Vir ! aérium mitte per alta Globum.

Ille quidem sudat, sociosque ardentius urget;

Sed Globus in fixis haeret uterque locis. —

Pro! te hominem fatuum, lucrique cupidine caecum !

Quis furor est propriam vendere stultitiam?

Redde, quod a nobis argentum sumis Agyrta,

Et fruere aeterno nominis opprobrio.

Utque suum namquam te credidit esse Minerva,

Sic te nec videat, nec putet esse suum.

(Spectaculum globi aerostatici in campo Budensi promissum.)93

A tömegek zúgolódásának ez a frisshangú ábrázolása elüt a költő egyébként iskolás modorá- t ól. — Az utca hangja nyilatkozik meg epigrammájában, mely az angolok 1789-i tengeri győzelméhez fűződik a Nílus torkolatánál, az abukiri csatában:

Fama est, et credo victores esse Britannos;

Fama est, et credis, sed tarnen usque negas.

Perge, nega domitos, sparsosque per aequora Fancos;

Quo magis ista negas, hoc mage vera probas.

Si licet, edicam: Vestrum est ea facta negare,

Quae profligati facta fuisse dolent.

(Anglorum victoria anno 1798. ad ostia Nili relata)94

Ez is a pesti utca: a franciák barátai, a forradalommal rokonszenvezők nem akarják elhinni az angol győzelmet, — a lojális Szerdahelyi megrója őket.95

91 Silva Parnassi, Buda p. 59, 69, 136, 192, 195, 111.

92 U. o. p. 78. (Niczky háza a Városmajorban volt)

93 p. 35. A fegyelmezett ízlésű, de közepes tehetségű sárospataki tanár, Vályi-Nagy Ferenc (1765 — 1820) magyar verssel csatlakozott a léggömb megéneklőihez; ő az emberi telhetetlenség megnyilatkozását látta benne. (Óda a levegői gömbhöz. (Polyhymnia. Sárospatak, 1820. 176 — 178. o.)

94 p. 175,

95 Ford. a függelékben

39