Nyilas Márta: Pest-Buda a 18. század költészetében (Budapest, 1961)

Az egyetem Budára helyezése

Barcsay Ábrahám lelkesen idézi fel a régi dicsőséget, Mátyást s egyben a műveltség új otthonát magasztalja azon a helyen, ahol Attila vért ontott:

Mit hallok magyarok, Pindus tetejéről ?

Nincs kérdés már Budán Rákos mezejéről,

Eltűnt már Bellona Pannonok hegyéről S Thalia hárfázik Szent Gellért bércéről.

Ott, hol rég Attila kegyetlenségében Mártotta kezeit öccsének vérében,

Hol világ zsákmányát rakván szekrényében,

Bizánc s Róma sorsát tartotta kezében;

Hol Mátyás ezután szelidebb időben Békességet hozván kalászos mezőkben,

Pallasnak templomot emelt a felhőkben,

Mely csakhamar düle rut vér-feredőkben;

Hol vad muzulmánok Mahomet holdjával Tündökölni kezdtek a Szulimán kardjával Atyáinkat ölvén, vitette Dunával,

Mely Pontusig nyögve folyt véres habjával:

Igaz-e, hogy ott most békesség ölében, Minerva szoptatván kegyes kebelében,

Nevel benneteket Apolló nevében S kard helyett tollat ád fiatok kezében ?

Ha igaz, küldjétek Gyöngyösi leikéhez,

Ki már régen jutott Elis mezejéhez,

Térjen onnét vissza megint nemzetéhez S adjon kedvet néki született nyelvéhez.54

A szép versre Orzcy Lőrinc válaszolt s válasza nincsen disszonáns hangok nélkül, kikel ugyanis a természettudományok iskolai oktatása ellen. Orczy már 1760-ban keltezett verse óta hadakozott a jezsuita és általában papi iskolák ellen, melyek csupa hiábavalóságra tanítják az ifjakat. Ilyen papi ravaszságnak tartotta a fizikát és a csillagászatot is — hiszen a fizika fő kérdése a kor iskoláiban az égi mechanika volt.55 Orczy tehát „A mennykő-hárító dárdákról” szólva, elsősorban utal Barcsay ünneplő versének első sorára, majd az új egyetemtől gyakorlatias szellemet kíván a papos babonák és semmirevalóságok hirdetése helyett. Utal Toldi Miklósnak a Bécsi-kapunál kifüggesztett legendás fegyvereire, s ez számunkra helytörténeti szempontból is érdekes :

Tehát már hallottad Pindus tetejéről,

Hogy Budán nincs kérdés Toldi erejéről,

S magyarok nem nézik hegyes kópiáját, Sisakját buzgányát, rozsdás sarkantyúját. . .

S ott, hol hajdan Mátyás hallott követeket, Szomszédos népeknek szabott s tett frigyeket: Ott gyáva papocskák tanitnak bé-céket, Osztván fiainknak csecsés ereklyéket.

54 Költ. p. 21.

55 V. ö. Marx—Engels: A német ideológia 1953. p. 46.

22