Nyilas Márta: Pest-Buda a 18. század költészetében (Budapest, 1961)
Az egyetem Budára helyezése
AZ EGYETEM BUDÁRA HELYEZÉSE Mária Terézia rendelete folytán 1777-ben a nagyszombati egyetem Budára költözött — az országos költségen akkor befejezett új királyi palotába. Habár a jámbor vágyakozókat — akik a középkori alapokra épített palotába a királyi udvart várták — a rendelkezés meghökkentette — a szellem emberei felmérték, sőt túlbecsülték az egyetem áthelyezésének jelentőségét. A határszéli városkából az ország szívébe került és tulajdonképpen akkor lett jezsuita szakiskolából igazi négy- fakultásos egyetem: a hazai művelődés középpontja. Az egyetem áthelyezését nagyszabású ünnepség tette emlékezetessé 1780-ban, de a költők sora már 1777-ben ünnepelte az eseményt.46 Előljárt az esemény megéneklésében Révai Miklós. Ódát és elégiát is írt. Mátyás és a régi nagyság pótlását látta a tudományos élet budai megújulásában. Az anyanyelv érvényesülését is ünnepli — pest-budai vonatkozásban pedig a fellendülést és az állandó híd megépülését kívánja: Ó, ki öröm, mi titok-látást nyit előmbe Apolló? írj hamar, ó, toliam, bár akadozva, csak irj... Megfáradt Múzsákkal együtt, új földeket érvén, Végre megállapodott nagy Buda-vára hegyén, S környül-nézte magát: — Itt, itt, ó, isteni szüzek, Észnek tűz erejét osztja ki bőven az ég ! Már hajdan megszállottak szebb részeit egyszer E várnak, de hamar hült vala puszta helyünk. Régi idő — úgy mond — még Mátyás birta hazáját, Még most is népünk aki nevére sóhajt. E föld nem csak egyéb adományait termi csodára A természetnek s gazdagon önti javát: A nagy lelkeket is szüli a nemes elme tüzével, A tudományra mohos kedvet, az édes erőt...45 (IX. Alagya. A szebb tudományoknak ujonabb felemeltetésének innepes örömnapjára 1777.) Halljad, ó, áldott Buda! Szólok, el sem Ó tehát a szent tudományok immár Olthatom forró, nagy hevét örömmel Vissza úgy térnek s lebocsátva felség Kedvesen megtelt kebelemnek, ébreszt Fényeket, nyelvünk ősi, drága kincsét A nagy Apolló. . . Hangzani kezdik. . . Újra majd Zsigmond hida is felépül, Majd siet Rómát vetekedve feljebb Múlni hét dombon kiterült falakkal A Buda-vár is.. .47 (XXII. ének. Örömnap, melyen a főtudományok Budára általköltözködnek. 1777.) 46 Verses emlékeink vannak már az egyetem nagyszombati búcsúztatásáról is. A diákok búcsúénekükben az egyetem városfejlesztő jelentőségéről így szólnak: Ergo vale parva Roma... Rex me jubet ire Budám, Terra mari urbem nótám: Eris posthac nisi fallor Oppidorum famula Magyarul: Ég veled hát, kicsi Róma. . . Király meneszt most Budára Messze híres városába: Ha jól sejtem, lész ezentúl Városok közt kis cseléd. V. ö. Szalatnai Rezső: Kempelen Farkas és az egyetem átköltöztetése Budára. 1959. p. 21. 47 Révai M. elegyes versei. 1787. p. 26, 152 — 155. 2* 19
