Krúdy Gyula Budapestje (Budapest, 1978)

II. A "csodálatos nagyváros" közelről

"A LEGRÉGIBB RANDEVÚHELY AZ ÓBUDAI PART...” .... Az óbudai dunaparton elérték azt a helyet, ahol a hajógyár felett oly szaka - dékos a folyam partja, mintha az öngyilkos jelöltek erre koptatták volna legtöbb­ször a csizmáikat. A zsidótemplom mellett sikátorok lapulnak, mint Eugen Sue regényeiben, és a szél csendes időben is lóbálja az ablakokra akasztott rongyo­kat. A kapuk alatt szenny folyik, a grádicsokat az eső mossa, döglött patkányt háznak az utcagyerekek, és ezen az omladékos tájon sétálnak a titkos szerelme­sek, akik Pestről ide menekülnek. Hány drihölgy tette már gondosan varrott ci­pőjét erre a földre az önfeledt szerelmi sétában! Ha megszólalnának a sikátorok­ban maradt lábnyomok, hány előkelő pesti asszonyság nevét mondogatnák! A leg­régibb randevúhely az óbudai partnak ez a része, már a nagymamák ide jártak, ha nem bírtak a szívükkel ........... (1921) / Nagy kópé. Bp. 1957./ /301-302. 1./ 15. 16. ”A DUNA MEGHALT...” .... A Duna a Jegestengert mutatta. Ósvilági alakzatokban borultak egymásra a jégtáblák, amint vándorlásukban megállította őket a láthatatlan erő. Megállóit az őserejü folyam partjai között, mintha kihűlt szívéből elhalt volna a szenve­dély, az akarat, az életkedv. A távolban köddé, árnyékká válottak a hidak, mint­ha csak álmok volnának amelyekről a folyam hömpölygő korában álmodott. A Lánchíd bástyáival egy holt ország fölött őrködött. A partok lámpásai itt-ott fel­ragyogtak és mint álmélkodó szemek néztek a szürke tükörbe, amely nem tük­rözte többé vissza ifjúságukat. Bánatában aludni látszott Buda havas háztetőivel, a vén hegyek közelebb ereszkedtek az elhagyott városhoz, mintha vigasztalást suttognának. A Duna meghalt, mintha azt példázná, hogy minden múlandó a világon. Itt-ott vadkacsacsapat röppent tova a befagyott folyó felett, mintha reménykedne, hogy talál halászóhelyet valahol a folyam mentén. Varjak telepedtek le a jégre és fekete jeleket adtak a hegyek mögött gyászoló napnak. Az óbudai partok felől egy feketebundás emberke jött át a Duna jegén, mintha eltévedt volna, kereste 78

Next

/
Thumbnails
Contents