Krúdy Gyula Budapestje (Budapest, 1978)

I. A "nagyvilágias korát élő Budapest"

Egy minden visszhangnál ezerszerte kiadósabb visszhang verődött vissza a házak falairól, amikor Az Est szólaltatta meg kllrtjeleit a városban. Eddig is­meretlen, sohasem hallott énekkar zendített rá egy dj melódiára, amelyet talán külön karnagyok tanítottak eleinte a hírlap iskolájában, amíg azt a rikkancsok megtanulták. Egy ezertagd dalárda fújta szoprán és basszus és tenor hangján a város különböző részein ugyanazt a szöveget, amelyet majdnem huszonnégy óra alatt tanultak meg a pesti hallószervek.- "Estazest!" - körülbelül így hangzott a harsány trombitajel, amellyel a friss és az első naptól fogva nagyon érdekes utcai hírlap a világra jött, mint mikor a négy és félkilós fiúgyermek elkiáltja magát, hogy még a szomszéd ház­ban is meghallják a gyermekkiáltást.- Valami új kis csoda kiált a Miksa utcában - mondogatták a hallók. - Ta­lán egy hét múlva már csak az ő hangját lehet hallani, mert túlkiáltja valameny- nyit. Kicsalogatja a lakosságot házaiból és megállítja az országúton futamodó ko­csikat. Minden utcasarkon szónoki emelvényt emel magának, ahová délutánonként felkapaszkodik, hogy hangjával túlharsogja a mindennapias, már unatkozó életpa­takoknak a csörgését.- Estazest! - hangoztatták dj énektehetségek a pesti utcákon, míg.az dj lap szerkesztősége szinte éjjel-nappal együtt ült, hogy a Miksa utcában vagy a Berger kávéházban, de sohase hiányosan vagy elválva egymástól, azon tanakod­jon, hogyan lehetne még érdekesebbé tenni az újság tartalmát, amely djságszöveg amúgy is olyanformán hatott az olvasóra, mintha odáig még nem olvasott volna hasonlót. Igaz, hogy az akkori Budapest legjobb hírlapírói álltak össze szövetség­be, hogy valami olyasmit produkáljanak, amelynek nem volt még őse, de talán még szülője se a régi hírlapírásban. A legtalálékonyabb elmék gondolkoztak mindennap, hogy eltalálják, mi az a kérdés, amely aznap érdekli a budapesti olvasót. /Amíg majd az események amúgy is jönnek az idő mindennap szülő mé- héből, amely eseményeket csupán higgadtan, igazságosan, megbízhatóan kell fel­jegyezni, hogy mindenki hitelt adjon a kétkrajcáros újságnak, mint akár a bibli­ának. Éppen ez a megbízhatósága vált később legnagyobb erényévé az utcasarkok prédikátorának. / De mindamellett ennek az dj lapnak a megszületéséhez a fiatalságnak az a halhatatlan bizalma kellett, amely bizalom nem ismeri a lehetetlenségeket.- Estazest! - kiáltották a bátor hangok szinte a tornyokig érő hangokkal, tdlharsogva a vonatok dübörgését, a villamosok csengetését, szinte megállítva egy darab időre az egyhangú utcai forgalmat, mintha mindennap a legnagyobb esemény volna Az Est megjelenése. /És ennek a születési történetnek mindjárt el is mondjuk egyik tragikus, szinte görög tragédiába illő csattanóját. Az Est-nek az az alapítója, aki a fő­város és az ország hétköznapjait egy új, harsogó hanggal gyarapította, egy dj életet zengve a régi életek elunalmasodott kardalába, Sebestyén Arnold. Az Est egyik megalapítója arra az időre, amikor már a háztetőkön és a bányák mélyé­ben, az expreszvonatokon és a földet érintő repülőgépekben olvasták lapját: el­veszítette hangját, suttogását talán csak bölcs szemének tekintetével tudta kife­jezni, elnémult, aki a budapesti utcát az élet leghangosabb hangjára tanította./ ----- (1933) / Rezeda Kázmér szép élete. Bp. 1957./ /158-163. 1. / 30

Next

/
Thumbnails
Contents