Krúdy Gyula Budapestje (Budapest, 1978)
I. A "nagyvilágias korát élő Budapest"
Még orrában volt Rezedának a bőséges fokhagymával készített rostélyos falusias szaga, már néhány lépés után ráköszöntött a világváros. "Gyilkosság a Király utcában!" "Egy gazdag bankár megszökött!" "A mosóné főnyereménye!" "A hóhér lánya férjhez ment!" hangzottak az utcasarki kiáltozások, mint a füzetes rémregények címei. Teli torokból kiáltották a kis kétfilléres hírlapok címeit, tartalmát és a hírlapkiadók megbecsülték azokat a rikkancsokat, akiknek hangja egy egész városnegyed nyugalmát felzavarta. Egy jó rikkancsnak nem volt lehetetlenség bármely kezébe adott nyomtatványt a publikumnak eladni. Bementek a boltokba, házakba, sőt a lakásokba is, felugráltak a villamoskocsikra és omnibuszokra, rádörrentettek a sétatereken merengő párokra, lakodalmi menetekbe furakodtak, rázörgettek az alvókra.- fíj Hírek! - Uvöltötték, mintha valamely jó postát hoznának a szomorko- dóknak.- Magyar Estilap! - rontottak rá a polgárra, akinek még a hasára sütött a déli nap. Vágtatnak az esti újsággal, amelynek az volt a híre, hogy Rákosi Jenő írja vezércikkeit, "riportjait" pedig Barna Izidor, a korszak két nevezetes pesti hírlapírója. Még nem ütött egyet az óra, amikor Lázár Miklós újságját, a Déli Híreket kezdték skálázni, amelynek eleinte művészi plakátjai a híres Vértes festőművész ecsetjéből keltettek először feltűnést a főváros utcáin - három pesti angyal tavaszi ruhájában, mint az örökké ifjú élet - majd a Déli Hirek bátor hangja is olvasókat vonzott, akik a nyomdafestéktől még szagos újságot vették. A Nap! - durrant és déli villámlásként kápráztatott a pesti nappali órákban egy újság címe, amely csaknem évtizedig legjobb mulattatója és hírmondója volt a pesti utcának. A Nap nélkül nem volt teljes a nap se Pesten, se Magyarországon. Mozgást, talán örökös rohamot jelentett ez az újság az unalom ellen, hogy az soha el ne terpeszkedhessen a világvárosban. Olyan elnyomhatatlan hanggal jött, mint akár a nagyvárosi lárma.- A Nap! - kiáltották kipirult öreg árusok, harsogták ifjú rikkancsok, gyermeküket hátukra kötött asszonyok és apró gyermekek, akiket "lapterjesztők" neve alatt szedett össze a város munkanélküli lakosai közül Braun Sándor, A Nap alapítója, aki amerikai stílust /sok ízlést és sok ízléstelenséget/ teremtett az újságkiadás terén. De visszatekintve ez úgynevezett béke éveire, be kell vallanunk, hogy A Nap a növekvő világvárosnak oly szükséges volt, mint a levegő.- Mintha mindenki újságot írna és árulna Pesten - mond Rezeda úr, amint a sarkon és a járdán, a kocsiúton és a házak kapui előtt higanycseppek módjára nyugtalankodó rikkancsok között Matskási felsálpecsenyéjével begyében ballagott. - Azért olyan soványak Pesten az emberek, mert az újságok miatt nincs idejük kellőképpen megemészteni az ebédjüket. Holott az volna a rend, hogy hetenként egyszer kellene olvasni újságot, mint apáink cselekedték. Ekkor mintha fehér galambok raja röppent volna fel a város minden utcáján ugyanabban a pillanatban. A nyugati pályaudvarnál és a déli vasútnál, a Rózsadombra kanyargó, török időkből maradt sikátorban és a király őfelsége várpalotája előtt, a Belváros kellős közepén, a vágóhídnál és az óbudai Flórián téren, a legnagyobb távolságokon és szomszédos utcasarkokon mintha valóban postagalambok vitték volna percek alatt szerte a városba - megjelent Az Est. 29