Bél Mátyás: Buda város leírása 3. Buda visszavívása (Budapest, 1993)
PEST - PILIS - SOLT VÁRMEGYE. SPECIÁLIS RÉSZ. III. TAGOZAT. összesen tizenöt tiszt esett el. A balszerencse már ekkor is ennyire az útjukban állott, mintha csak rögtön a kezdet kezdetén figyelmeztetné az ostromlókat, hogy milyen rossz előjellel akadtak me g ezen a kősziklán. ” Az ostromról szóló beszámolókban (u.) úgy találom, hogy kétszáz közkatona, a csapatok vezetői közül pedig Hohenzollern és Fürstenberg grófok és Karlewitz meghalt, Starhemberg alezredes pedig súlyos sebesülést szenvedett. LXX. § Miután sietős munkával helyreállították az ütegállásokat, melyeket az ellenség az előző napi kitörés során szinte teljesen tönkretett, ismét ágyúgolyókkal kezdték veretni azokat a falszakaszokat, melyek már leomlottak, hogy így a támadók előtt tágasabb romok nyíljanak. A vezérek ugyanis megbeszélés után úgy döntöttek, hogy meg kell rohamozni a várost, hogy e kis sikerén nehogy nagyon elbízza magát az ellenség. A roham parancsnokainak Scherf- fenberg és Thimb ezredeseket, Till és Archinto alezredeseket nevezte ki a haditanács. Több mint ezer (v.) magyar gyalogost adtak melléjük, akik a romokra fölhágva már hosszabban kifosztották azt az alsóvárost. Alkony attájt tehát meg-megújuló ágyútűznek vetik alá az eltorlaszolt falhasadékokat, eközben pihentek és előkészítették a fegyvereiket azok, akik a falak megrohamozására készültek. Hogy minden tökéletes rendben menjen, a vezérek fölkaptattak a Bécsi kapuval szembeni hegyre, hogy innen szemléljék a rohamozok bátorságát, igazítsák ki tévedéseiket, és segítségükre csapatokat küldjenek. A szürkület beálltakor végül Bécs védelmezője, Starhemberg megadja a jelet a rohamra, melyet többször megismételve, olyan nagy sietséggel törtek előre a mieink, hogy előbb fölnyomultak a falakra, hogysem azt hinnéd, elindultak. Az első támadást d’Asti báró, ez a rettenthetetlen százados - aki mindenkinél jobban vágyott valami hősi tettre - kezdte egy önkéntesekből és gránátosokból álló egységgel. S bár igen kitartóan ellenálló ellenségbe ütközött, villámgyorsan fölmászott a romokra. Azon nyomban utána mentek a magyarok, hogy a védőket kiverve birtokba vegyék a várost. Utána következett Till négyszáz gyalogossal; ők a romok túlsó oldalán akartak áttömi. Mindkét felől elkeseredett csata bontakozott ki, de sehol nem volt bajosabb, mint a Dunához közel eső kapunál. Itt ugyanis fejszével be kellett tömi a kapukat Callenfels alezredes vezetésével. Mivel azonban a veszély hatására csak nőtt a lelkesedés a mieinkben, a kaput betörve itten is áttörnek. A harcolókat lelkesítette Thimb négy zászlóalja is, akik parancsra várva a közelben várakoztak, sőt a jobbszámy is készen volt és széthúzott arcvonallal zárta a rohamozókat. A kinti elővigyázatosság és a harcolóknak a romok között tanúsított erőfeszítése megtöri az ellenség erejét, s az állásokat odahagyva elmenekülnek, s kit hova vitt a sors, Helyreállítják az ostrommüveket. Elhatározzák a rohamot. Ennek módja és sikere. u. ) Német nyelven, négyrét alakban Majna-Frankfurtban jelent meg a következő címmel: Buda valódi leírása. WAGNER és más Följegyzések mellett elsősorban ezt követjük. v. ) WAGNER ötszázról ír. 85