Bél Mátyás: Buda város leírása 3. Buda visszavívása (Budapest, 1993)
PEST- PILIS - SOLT VÁRMEGYE. SPECIÁLIS RÉSZ. III. TAGOZAT. irigységében inkább akarta az ottomán birodalom vesztét, mint hogy a vezír dicsőségére bevegyék Bécset. Soha egyetlen parancsnak nem engedelmeskedett, elhanyagolta a hegyek bejáratának és a hegyszorosoknak az elfoglalását, ő futamodott meg a legelőször, s egy ilyen átkozott árulásban bűnös embernek, egy annyi bűn által bemocskolt főnek nem szabad tovább élnie.” Nem a mi dolgunk vitatni, hogy joggal vagy jogtalanul ölték meg a budait. A vezír mindenesetre ezzel az őrjöngésével olyannyira semmit nem ért el, hogy csak még inkább maga ellen fordította az úgyis nagyon rossz sorsát. A budai özvegy, a szultán anyja és Thököly, sőt az egész megmaradt janicsárcsapat vádjainak súlya alatt ugyanis gonosz torkára büntetésül selyemzsinórt hurkoltak. Ez volt Kara Musztafa vezír pusztulása, amit bizony zsarnoksága miatt megérdemelt ez az ember, aki a fegyverszünetet istentelen háborúval mocskolta be, és egy igen véres hadjáratba kezdve több mint százezer embert küldött halálba. Joggal? Jogtalanul? A vezír büntetése. LXVII. § A LOTHARENGIAI, a császáriak fővezére, miután a párkányi csata végeztével visszaszerezte Esztergomot, hídfőállást épített ki magának győzelmeivel, hogy a következő évben megostromolja Budát. A barbárok meg is sejtették ezt, kinevezik tehát a város parancsnokának Kara Mehmed pasát, egy elszánt, kemény katonát, és annyi élelmiszert meg hadiszert halmoznak föl, amennyit elégnek gondoltak akáf egy hosszabb ostrom elviselésére is. Beköszöntött tehát az 1684. esztendő, mikor a haditanács döntése értelmében elhatározzák Buda ostromát, s az egész ügyet Lotharingia hercegének bátorságára és okosságára bízzák. Tavasz derekán indulnak a háborúba. Schulzot nyolcezer emberrel a Felvidékre küldik Thököly megzabolázására, Lesliet tizenkétezerrel Szlavóniába, hogy ott kösse le az ellenséget. A Lotharingiai vezetése alá huszonkétezer gyalogost és tizenháromezer lovast adnak. A hadban tapasztalt férfiú jól látta, hogy ahadsereg sokkal csekélyebb létszámú lesz, mintsem hogy meg tudna felelni egy ilyen nagy vállalkozásnak, de mivel bízott is a jobb eshetőségben, valamint eszében volt az előzőév jó szerencséje is, így hát június elsején a Nyitra folyó mellett az alája rendelt ezredeket habozás nélkül összevonja, végül, miután a táborba megérkeztek a magyar csapatok, Esztergomnak indul. Akkorra már roppant nagy mennyiségű felszerelést úsztattak le ide, melyet a málhával és néhány ezreddel együtt itt hagyva rendeli el Visegrád bevételét, mert ez a vár mindenképpen akadályt jelentene a vállalkozás során. Kezdeményezése sikerült is, mert a várost egy erőteljes rohammal, a várat pedig az őrség megadása után bevette. Míg ezek történnek Visegrádnál a Fővezér elképzelései szerint, a budai parancsnok, Kara Mehmed Budáról nyolcezer emberével kitör, hogy fölmentő sereget vigyen a visegrádiaknak. Mikor pedig nem tudta megvalósítani a szándékát, egészen Esztergomig eljutott, hátha valami jeles tettet tudna végbevinni. S valóban, ezer török lovas egészen az első állásokig előtört az alkalmas fekvésű völgyekben, Esztergom bevétele után a Lotharingiaira bízzák Buda ostromát. Milyen csapatokkal? Összevonja a hadsereget. Beveszi Visegrá- dot. Esztergomnál a budai pasa meg- tántadja a mieinket 11
