Bél Mátyás: Buda város leírása 3. Buda visszavívása (Budapest, 1993)
PEST- PILIS - SOLT VÁRMEGYE. SPECIÁLIS RÉSZ. III. TAGOZAT. ugyanezzel a szigorral féken tartva nyugodtak meg egy ideig a budaiak is. míg aztán alkalom adódott arra, hogy kimutathassák a keresztények elleni gyűlöletüket, mégpedig miután az övéik szigora megenyhült, ártatlanabb is lett az alkalom. Mindenesetre WAGNER (p.) leírja, hogy röviddel később 1674-ben minden másként történt a budaiaknál. LXV. § Ezután egész Magyarország forrongott, mivel innen a törököket, amonnan az erdélyieket szólították háborús szövetségbe. A magyarok vezére, Thököly Imre, sokáig és erősen birkózott a császáriakkal, s végül nem csak segítő csapatokat, hanem hadiszereket, sőt még valami ámyékméltóságot is kért a budai várkapitánytól, és könnyen el is érte, amit kívánt. Rákóczi özvegyét vette feleségül az új kiskirály anélkül, hogy ebben LIPOT valamennyire is megakadályozta volna, s ezzel újabb erősséget nyert szerencséjéhez, mely addig is kegyes volt hozzá. Akkor aztán „az újdonsült férj, most WAGNER (q.) szavait idézzük, az örjöngö szerelemtől ösztönözve Budára indul; az egész őrséget fegyverbe szólítják, elsüttetik az ágyúkat, s a pasa úgy fogadja Thökölyt, mint egy királyt; nagylétszámú gyűlés előtt beszédet tart, amilyent csak egy mindenkinél elvetemültebb áruló tarthatott. Azért jött, úgymond, hogy magát és egész népét a nagy úr adófizetőjévé tegye; a németek zsarnoksága odáig fajult, a szent törvényeket, a szabadságot úgy a földre tiporták, hogy végül a szultán ölében, az ottomán birodalom árnyékában kell a magyaroknak megnyugodniuk, vagy elpusztulnak. A török vezetők, akiket messze földről összehívtak a tanácskozásra, helyeselték a ragyogó terveket. A pasa pedig a maga részéről nem csak biztonságot ígér-a magyaroknak, hanem, ha majd úgy látszik jónak, szabad királyválasztást, s ez igen alkalmas csalétek volt Thököly megnyerésére. Az új királynak semmi mást nem kell nyújtania, mint negyvenezer aranyon kívül ellátást és élelmet a török katonaságnak. Minél hamarabb munkához kell azonban látni. Nem törődve a fegyverszünettel meg kell tisztítani a németektől Kassát és a Felvidéket. Készen áll egy húszezres létszámú török segédcsapat, akikkel, ha minden magyar is csatlakozik, végre lehet hajtani a dolgot. Miután a dolgokat ilyen csinosan elrendezték, bőrökkel, fegyverekkel, ruhákkal megajándékozva elbocsátották ezt az embert. Budáról visszatérve mindenféle hadi felszereléssel gondosan ellátta Munkácsot, az új királyi székhelyt és a hozományba kapott többi várat.” Eddig Wagner. Látjuk, hogy akár külső háborúról, akár belső lázadásról volt szó Magyarországon, nemigen fordult elő, hogy Buda, az ország hajdani oszlopa, ne vegyen részt a bűn szításában. Thököly azt hiszem Bocskai rossz példája nyomán jött ide, de nem volt benne annyi mértéktartás sem, mint abban, s nem is volt annyi sikere. Bocskai ugyanis Rákos mezejéről Korponára, az övéinek országgyűlésére visszatérőben komoly tárgyalásba kezdett a békéről, Thököly ellenben fellegvárába visszatérve végtelen sok vereség vezére és értelmi szerzője Thököly pártját fogja a budai kapitány. Budára jövetele és beszéde. A törökök iránta való jóindulata. Buda: Magyar- ország bajainak konyhája. Thököly útjának káros volta. p. ) IV. könyv 336. 1. skk. q. ) VIII. könyv, 571. 1. 73
