Bél Mátyás: Buda város leírása 3. Buda visszavívása (Budapest, 1993)
PEST - PILIS - SOLT VÁRMEGYE. SPECIÁLIS RÉSZ. III. TAGOZAT. személlyel együtt bebocsáttatást nyerjen abba a bizonyos könyvtárterembe. A választ megkapván a követ úr megparancsolta, hogy a lehető legnagyobb titokban tartsák a dolgot, s a maga helyettesítésével megbízta unokaöccsét, gróf Jacob Leslie urat, s meghagyta, hogy március tizedikén mégpedig kora reggel, hogy a követség kísérete nehogy valamit megorrontson, velem és Wogin tolmács úrral együtt menjen föl a budai várba, s még egyszer utoljára próbálja meg, vajon végre-valahára állják-e szavukat a törökök. Miután az előírt rend szerint mindent pontosan végrehajtottunk, 12-15 törököt találtunk, akik a Corvin-palota udvarán várakoztak ránk. Elég hivatalosan fogadtak minket, s késedelem nélkül kinyitották nékünk a fönt említett termet. Leszálltunk beléje jobb kéz felé egy kb. húsz fokos lépcsőn. Egyetlen eléggé nagy, félköralakú ablak szolgáltatta a világosságot, mely az ajtóval szemközt nyílott. Ebben a pincehelyiségben, mint valami Cyclops-barlangban találtuk meg tehát a Corvina-könyvtárnak ama híres és minden tudós által oly régen s oly hevesen áhított kincsesházát, amely azonban sem hírének, sem a mi várakozásunknak nem felelt meg. Összesen ugyanis kb. harminc vagy legföljebb negyven könyvből állt, melyek halomban hevertek a földön, por és piszok borította őket, úgyhogy soha nem láttam ennél rútabb vagy szánalom- raméltóbb látványt. Miután pedig néhány könyvet innen-onnan fölemeltünk és a bűzből kiemelve belelapoztunk, rögvest kiderült, hogy a legnagyobb részük nyomtatvány és csekély értékű vagy éppen teljesen értéktelen. Egy percig sem kételkedhetünk, hogy maguk a törökök is szégyenkeztek ennek a titoknak a fölfedezése miatt, s nem volt más súlyosabb indok, hogy annyira nehézkesnek bizonyultak a hely meglátogatásának engedélyezésében. Egyébként, hogy e kamrácskára fordított fáradságunk ne legyen teljesen kárbaveszett, elég könnyen beleegyeztek, hogy a kevés kéziratos kódexből, melyeket a nyomtatott könyvek közé keveredve megláttunk, hármat kiválasz- szunk, és a dolog örök emlékezetére magunkkal hozzuk.” Eddig LAMBECK. Számba veszi ezután azt a három kódexet, melyek közül az első pergamen volt, nagyobb négyrét ív alakban, s Nazianzi Szent Gergely kilenc hitvédő beszédét tartalmazta görögről latinra fordítva. A második egy fólióalakú pergamen volt, és Szent Ágoston beszédeit tartalmazta az Úr igéiről. Végül a harmadik: négyrét hártya és János pécsi püspök néhány vegyes KÖLTEMÉNYÉT tartalmazta; e költő HUNYADI MÁTYÁS idejében működött.” Ennyit ír LAMBECK. Érdemes volt őt idézni, mert így kiviláglik: milyen szörnyen elbántak a barbárok az egész világon híres Corvina-könyvtárral. Egyébként WAGNERTŐL tudjuk, hogy a budai parancsnok, aki keresztény szülők gyermeke volt, s hajdani neveltetésénél fogva lelke mélyén pislákolt még a jó szándék egy parányi szikrája, Leslie budai tartózkodása alatt kiválóan elősegítette A budai parancsnok jóindulata a császár ügye iránt. 69
