Bél Mátyás: Buda város leírása 3. Buda visszavívása (Budapest, 1993)
PEST - PILIS - SOLT VÁRMEGYE. SPECIÁLIS RÉSZ. III. TAGOZAT. hogy ne a budaiak lettek volna az értelmi szerzők, vagy legalábbis a cinkosok. Körös-körben az adófizetésre kötelezett vidéket innen kormányozták, különösen akkor, mikor az erdélyi fejedelmek, újra meg újra háborút indítva, nem egy betöréssel támadták a császáriakat. Bármennyire is jól ment Buda dolga a zsarnok alatt, nem maradt mentes viszont a belső bajok okozta felfordulásoktól. Ezek közé számíthatjuk a tűzvészeket, melyek gyakran megestek s módfelett károsak voltak a városra. Azt olvashatjuk például, hogy 1625-ben körülbelül ezer ház leégett. Még helyre sem állították a házakat a törökök, mikor tíz évvel később, 1635-ben csaknem az egész város lángokban állt. A tűzvész egy szempillantás alatt igen nagy területre kiterjedt, két kapu és a falak kiégtek. Az ágyúk, melyeket alkalmas pontokon helyeztek el szerte a bástyákon, összeroskadtak, miután az ágyúkat tartó állványok elégtek. Azt mondják, ezer ember lett csúfos halállal a lángok martaléka. Ez volt a tűz okozta baj, de az időjárás is sújtotta a várost. 1643-ban pedig olyan hevesen esett a szokatlan erejű jégeső (o.), hogy átütötte a házak födémjét, s halálra sújtotta az embereket és a jószágot. A csapást 1660-ban még tetézte egy igen nagy károkat okozó villámcsapás. Tűzvészt keltett, s a város tekintélyes részét, a házakat százával a gondolamái is sebesebben elpusztította. A törökök renyhesége miatt a házak egy része még hamuban hevert, mikor 1661-ben megismétlődött a szörnyűséges tűzvész. A veszedelmes lángok hamarosan tovaterjedtek, s roppant pusztítást vittek végbe mind a házakban, mind az emberekben. 1676-ban egy szokatlan, ritkán hallható baj következett. Éjféltájban ugyanis kísértetek ijesztettek rá a törökökre. Az elbeszélések szerint egyeseket mindenféle rémképekkel ijesztgettek, másokkal meg kegyetlen- kedtek. A várparancsnok tehát, hogy gondoskodjék katonái biztonságáról, egyáltalán nem ütött tábort a falakon kívül, mivel oda is behatoltak ezek a jó vagy rossz szellemek, és csúfosan megbüntették mind a vezéreket, mind pedig a közkatonákat, - úgyhogy a pasa tanácsosnak látta jelenteni a dolgot Konstantinápolyba. Míg itt ezek a baljós jelek történtek, abban a palotákban, ahol Hunyadi MÁTYÁS lakott, elég gyakran éjszakai fáklyácskák jelentek meg, s akkora rémületet okoztak a barbárok között, hogy semmi jót nem jósoltak ezek alapján a saját dolgaiknak. Ez a szerencsétlenség igencsak hasonlított ahhoz, amellyel az Isten a hitetlen egyiptomiakat (p.) sújtotta, mikor Izrael népe ellen vonultak, hogy tervüket végrehajtsák. A csodajelenségek után egy zendülés következett, melyet a rosszul fizetett zsold miatt ugyanazon évben a janicsárok keltettek. Ákkora volt a fölfordulás, hogy a parancsnokot bilincsbe verték, a polgárházakat pedig, s leginkább a kereskedőkét alaposan kifosztották, míg az ígéretekkel vegyített szigor véget nem vetett a lázadásnak. A város tűzvészei. Jégverés. Ismét villámcsapás. Kísértetek ijesztik meg az örökét. A janicsárok lázadása. o. ) Olvasd: Theatrum Europaeum, V. kötet, 60.1. p. ) Bölcsesség könyve, XVII. rész, 6. skk. versek. 45
