Bél Mátyás: Buda város leírása 2. A török Buda (Budapest, 1990)
Tartalomjegyzék
PEST—PILIS-SOLT VÁRMEGYE, SPECIÁLIS RÉSZ, III. TAGOZAT. Bánffi János Szapolyai-pávti nádor halála nyújtotta talán az alkalmat erre az elhatározásra, ugyanis a király aligha tűrte volna, hogy annak életében erre rávegyék. Sokáig ellenállt, de mikor már semmiképpen nem tudott kitérni, az egész ügyet a Budára összehívott tanács álé tárta. Szembeszálltak a kártékony tervezettel mindazok, akiknek mélyen ült lelkében mind a királyi felség iránti tisztelet, mind a bámutalosan megrendült ország szeretete. Éles elmével megsejtették, hogy e gonosz tervek révén az első adandó alkalommal egy harmadik kényurat kapnak a két király mellé. Súlyosan komoly volt Nádasdy Tamás beszéde (s.), mellyel a méltánytalan tervezetet igyekezett kivetni a király leikéből. Többet nyomott azonban a latban az egyetértők fondorlatossága, s Grittinek oklevél adatott, melyben e szerfölött uralomvágyó embernek a kezébe szinte királyi hatalmat adtak. Mivel ezt nem kevés tanácsbéli főúr sem nem akarta aláírni, sem nem akarta megtartani, kivívták maguk iránt a király méltatlankodását s Gritti szinte engesztelhetetlen gyűlöletét. Végül is nem tudta ezt kielégíteni Athinai Simon (t.) és Ártándy Pál és Balázs valamilyen koholt ü- rüggyel történt meggyilkolásával sem. Nádasdy ellen is áskálódott, és el is veszejtette volna, ha az éles elméjű férfiút nem vitte volna másfelé a sorsa a vérengző ember dühe elől. ,,Az Ártándy -fivéreket, Pált és Balázst, -írja-, akik, mint hírlett, át akartak állni FERDINAND pártjára, és ezért a gyanakvó király börtönbe vetette őket, bár nem vallották be, s nem is sikerült rájuk bizonyítani, de mert mielőtt elfogták volna őket, minden erejükkel szembeszálltak azzal, hogy őt (Grittit) kormányzónak nevezzék ki, ezért mialatt JÁNOS vadászaton volt s minderről semmit nem tudott, dühödt gyűlöletében a piactéren kivégeztette őket." Alig kezdte el tehát baljóslatú hivatalának igazgatását, mikor kiváló férfiak vérével mocskolta be Budát. XX. § JÁNOS később Budát elhagyva Váradra távozott, — akár hogy távollétével enyhítse a láb alól eltett Ártándyak miatti gyűlöletet, akár hogy közelebb legyen a Felső-Magyarországon és Erdélyben intézendő dolgokhoz. Eközben Gritti, büszkén a Magyarország kormányzója címre (v.), Kon- stantinápolyba ment el, vagy mert Ibrahim hívatta, vagy pedig mert János küldte. Mielőtt a király ilyen formán eltávozott volna a városból, Pestyéni Gergely őrizetére bízta. Ugyanott hagyta Brodaricsot, Werbőczy t s néhány tanácsot, hogy viseljék gondját a FERDINÁNDDAL kötendő békére. Meg is tették a magukét, de nem jártak sikerrel, — mint a- hogy ezt már ki is fejtettük Pozsony városának történetében (x.). A király elég sokáig s. ) ISTVÁNFFYNÁL, a XILkönyv, 191.1. / t. ) így úja a szerencsétlen férfi nevét ZERMEGH. u. ) ISTVÁNFFY, XILkönyv, 192.1., 33. v. J Helyesen úja GIOVIO (XXXILkönyv, 531.1.): ,Az események sikerétől elbizakodottabb lett, s reményeit halálos becsvággyal kezdte a mértéktelen s meredek dolgok felé vinni.” Elolvashatod a többit is. x.) Az osztrák korszakban, avagy művünk Lkötete IV. fejezetének VIII. §-ában, a 208. lapon. 111 Gritti Magyarország kormányzója. Az előkelőkkel szembeni kegyetlensége. János eltávozik Budáról, Ott hagyván tanácsosait.
