Bél Mátyás: Buda város leírása 2. A török Buda (Budapest, 1990)

Tartalomjegyzék

Ismét visszatér. Kettős életveszélytől menekül meg. Gritti meggyilkolása Czibak megölése mi­att. Szolimán emiatti nyugtalansága. János válasza. I. RÉSZ. BUDA VAROS TÖRTÉNETE, II. IDŐSZAK. időzött Váradon, — talán Gritti visszaérkeztét várta, bár azon kívül is volt ott mit tennie. János távolléte miatt egy ideig megakadtak a Ferdinánddal folyta­tott béketárgyalások. A Bizáncból jelentős török s magyar csapattal visszatérő Gritti lelkülete azonban még kevésbé tetszett az élesebb elméjűeknek, ezért János úgy vélte, hogy vissza kell térnie Budára. S hogy Gritti mit tett föl ma­gában,elő is mutatta Czibaknak, ennek az előkelő férfiúnak az aljas meggyilko­lásával, - de azok gyanakvása sem volt alaptalan, akik úgy vélekedtek, hogy JÁNOS életére tör, mivel azt hitték, hogy budai tartózkodása alatt szinte u- -gyanazon időben kettős veszedelemtől körülvéve meghalt. Erre az 1534. évre tesszük ugyanis Hobordánszky iszonyatos merényletét, melyet ISTVÁNFFY említ meg: ,,Akár önszántából, akár valaki fölbérelte, Budára jött, hogy a ki­rályt eltegye láb alól, de ezért csúfos halállal lakolt. Mikor ugyanis az udvari emberek közé befurakodott, akik a király körül szoktak állni, r^jtacsípték, hogy köpönyegének ujjábán orgyilkos tőrt rejteget. Halálbüntetéssel sújtják tehát, s mikor nem is tagadja a tervezett merényletet, tömlőbe varrva a Duná­ba vetették, és csúfos halállal pusztult el. Grittiről világosan megírja Bethlen Farkas (z.), hogy eldöntötte magában: ha Budára ér, elteszi láb alól JÁNOS ki­rályt és tanácsosait, majd elfoglalja a királyi trónust. Ezért mikor a király meg­hallotta, hogy elpusztult (a.), egy pillanatig sem gyászolta. A városban emiatt nagy felfordulás tört ki. Szolimán ugyanis a Budára küldött fenyegető követek révén sürgette, hogy János segítségével szabadítsák ki az akkor még Meggyesen ostromlott Grittit. Felhánytorgatta neki azokat a jótéteményeket, amiket mint száműzöttnek tett: azt, hogy a királyi koronával együtt a hatalmába adta Magyarországot. Más, barbár módon gőgös dolgokat is mondott. S hogy ne hi­ányold ezt sem, íme János válasza: ,,Ő ugyan becsületesen emlékezik mindar­ra, amit Szolimánnak köszönhet és szívesen elismeri, hogy ő adta néki életét, s mindazt, ami nélkül nem lehetne gyönyörűséges az élete: méltóságát s királyi jogarát. S nem is akarja elkövetni a hálátlanság bűnét, amivel a földkerekség fejedelmét, akinek jóakarata nélkül egy pillanatig sem létezhetnék, elidegenít­se magától. Most is a legkészségesebben akarja, hogy végrehajtsa a néki paran­csoltakat, de híján van az akaratához megfelelő erőnek. Miután ugyanis Gritti megölte Czibakot, aki annyira nagy tiszteletben állt, s akinek annyira szent mindenki előtt az emlékezete, a gyászoló néptömeg annyira magán kívül ra­gadtatott a bosszúállás dühében, hogy sem királyi tekintéllyel, sem semmiféle érvvel nem lehet lecsillapítani, sem pedig egy ilyen hirtelen történt esetben nem volt alkalma e düh megfékezésére, ha csaknem ő maga is végveszélybe ro­hanna. Ennélfogva rendületlenül kéri a legyőzhetetlen török császárt, hogy i- gazságérzete s kegyelmessége szerint inkább y. ) X. könyv, 152.1., 15. Föntebb szóltunk FERDINAND nevében SZOLIMÁNNÁL vég­zett sikertelen követségéről. z. ) Történetének II. könyve, 73.1., az 1534. esztendőhöz. a.) Leírta GIOVIO, XXXII.könyv 541.1., ISTVÁNFFY, Xll.könyv 200.1., BETHLEN, iJi. NADANYI JÁNOS, Florus Hungaricus, IV.könyv, Il.fejezet, 219.1 .skk. 112

Next

/
Thumbnails
Contents