Bél Mátyás: Buda város leírása 2. A török Buda (Budapest, 1990)

Tartalomjegyzék

I. RÉSZ. BUDA VÁROS TÖRTÉNETE, II. IDŐSZAK.

/

így hát mind ISTEN, mind pedig az emberek szemében nagyobb a mi igazságunk, mint FERDINANDE. Azt is mondtad továbbá, hogy Ferdinándot a főurak másik, tekintélyesebb része hozta be. Igaz, vannak néhányon, akik félnek gonosz tetteik miatt a büntetéstől. Lajos halála után Ferdinándhoz menekültek, akik az elhunyt királyt rosszul irányították, s akik jobban szerették a saját érdekeiket, mint a közérdeket, s akik a ti uratokkal való békét nem helyeselték. A magyarok dühe elől Ferdinándnál kerestek maguknak menedéket, stb. Itt is vannak nálatok szökevény perzsák, akik mind vagy félelemből vagy nyereség- vágyból jöttek. Ehhez semmi közünk. Azt is mondtad, hogy a királyt megöltétek, Budát elfoglaltátok, hogy ezáltal a ti országotok legyen. Ha meg akartátok kaparintani Budát, nem úgy kellett volna ott hagynotok, ahogy hagytátok, hanem úgy, ahogy Kairót, ahogy Damaszkuszi, ahogy Rhodoszt; mindent fölégetve, mindent innen elvíve, lakosainak semmit meg nem hagyva, őrséggel meg nem erősítve, romjaiból föl nem építve, és hirtelenül visszavonulva. Ki ne mondaná, hogy félelmetekben tettetek így. Ezzel a megszállással semmi érdemlegeset nem hajtottatok végre, mivel Buda olyan hely, amelyet könnyen be lehet venni. Semmi nem lehetne rútabb, mint hogy emiatt Magyarország királyainak el kellene ismerni uralkodótokat. Az a tanács pedig, amelyet nekem adsz, az tisztességes, de nem az én uramnak, hanem a tiédnek, mikor arról próbálsz engem meggyőzni, hogy királyom a szultán hatalmának vesse alá magát. Mit képzelsz? Egyetlen portyátok miatt, s mert a Szerémségben néhány várat elfoglaltatok, most már a magyar királynak tőletek kellene függenie, vagy adófizetőtök legyen? ő, aki a keresztény királyok közt a harmadik, vagyonát és erőit tekintve pedig az első? Ű, aki a ti és a mi uralkodóinkat sokszor megtörte, aki adófizetésre kötelezte a velenceieket, aki Csehországot, Ausztriát s más tartományokat hatalma alá vetette? S most ő legyen a ti adófizetőtök? Végtére is, hajdan Mátyás király és Frigyes császár közt vetekedés tört ki, és Mátyás dolgai rosz- szabbul álltak, mint most az én uramnak, — mégis MÁTYÁS került ki győztesen. Röviden: mi más ez, mint hogy mikor láttuk, hogy Ferdinánd hadseregének kedvez a szerencse, szánt-szándékkal visszavonultunk, hadicselhez folyamodva, azt akartuk, hogy azokat a nagy lovakat az állandó fárasztással, az embereket pedig a szakadatlan súlyos fegyverhordozással elkínozzuk s legyöngítsük. S ezért vonultunk vissza! Gyakran tettek így a régi rómaiak és mások is, a- kik járatosak voltak a hadművészetben. Most pedig más új dolgokat hallotok, s fogtok még nagyobbakat is hallani, ha Isten úgy akarja. En azért jöttem ide, hogy a ti részetekről biztos és kölcsönös legyen közöttünk a szeretet, béke, barátság és szövetség, mely ha megvan, teljes erőnkkel FERDINÁNDRA feszítjük meg az íjunkat, mivel mindezidáig csak két ujjal húztuk meg azt, hiszen jobban kellett számolnunk veletek mint ellenségünkkel, hogysem Ferdinánddal. Barátja akarunk tehát lenni barátaitoknak, és ellensége az ellenségeiteknek. Vajon ez kevés-e nektek Magyarország királyától.

Később ez nagyobb leányára, HEDVIGRE szállt. A MAGYAROKNÁL azonban bármiféle jogot formált Magyarországra ZSIGMOND, azt LAJOS kisebbik lányának, MÁRIÁNAK házasságával szerezte meg.

64