Bél Mátyás: Buda város leírása 2. A török Buda (Budapest, 1990)

Tartalomjegyzék

PEST—PILIS-SOLT VÁRMEGYE, SPECIÁLIS RÉSZ, III. TAGOZAT. és Ferdinánd barátait szétszóljuk, mint a port, ha a te urad azt akarja. He­gyeiket lovaink patájával sík földdé tesszük. Ilymódon bizonyos lehet a te urad a királyságában, bizonyos a császár barátságában, bizonyos a mi test­vériségünkben. Ilyen feltétellel kell megszilárdítani a te uradnak helyzetét. Nézd csak, ha nem lettek volna a velencei követek és a Velencei köztársa­ság dózséjének fia (v.), akihez te is hoztál levelet, — tudom ám, — az el­múlt nyáron meglátogattuk volna Ferdinándot és a te uradat is, mivel a harmadik számára semmi nem kényelmesebb, mint mikor ketten összekü­lönböznek. Mi lett volna, mikor én Romániával és a janicsárok egy részével a Dunának ezen a részén Ferdinánd ellen mentem volna, és a másik részén társam, Ájász pasa szembeszállt volna uraddal, magával vivén a moldvaia­kat és néhány ezer tatárt? Mindkettőnk hada fölülmúlta a százezres létszá­mot. Annyi tatárt küldenénk Lengyelországba, amennyi elég lenne, de mi a velenceiek, a mi barátaink kérlelésére ezen a nyáron annyiban hagytuk a dolgot. Viszont nem is aludtunk: ha arra lesz szükség, rövid időn belül ott termünk, mindkettőt kifáradva találjuk, pénz nélkül, s egykönnyen tragé­diát okozunk nekik. Ezért azt tanácsolom, az én uramtól kérd az országot, és kérleld őt, hogy a te uradnak késlekedését jóra magyarázza. Mondd azt, hogy a te urad a szultán ruhaujja alatt és árnyékában akar élni, ígérj adót, az összeget ne nevezd meg, mert azt majd én fogom kiszabni. Ha ezt te­szed, mindent megkapsz, amit csak akarsz. Mert ha a te urad a kincstárá­ban bízik, testvérem, testvérem, abból a kútból, amelybe nem folyik bele víz, hamar kihúzzák a vizet, s a húr, amit örökösen pengetnek, elszakad.” „Hosszú beszédet tartottál, szólt -LASKI Ibrahim pasához, és alig tudtam mindent az emlékezetembe vésni. Először azt állítottad, hogy az én kirá­lyom nem örökösödés, nem is királyi származás révén, hanem egy párt ál­tal nyert koronát. Igazat mondasz, hogy az én uramnak nincs örökösödési joga, mivel nem királyi házból származik, de az ilyennek a koronázása di­cséretesebb, mint azé, aki örökség gyanánt kapja, mivel többnyire gonosz kényurakat, alkalmatlan örökösöket láttunk s hallottunk. Az én uram a- zonban a király magvaszakadása miatt, hosszas választás után, de végül mindenki egyhangú tetszésével emeltetett a királyi trónra és koronáztatott meg. Nálunk a királyokat az alattvalók koronázzák meg, hogy a koronával hűségüket és engedelmességüket tanúsítsák. Ha pedig Magyarországnak az örökösödési vonal szerint kellett volna valakire rászállni, ezen a jogon e- gyedül a lengyel királyra szállhatott volna, mivel ő LAJOS nagybátyja volt. Lengyelország királya azonban nem akarta elnyomni a magyar sza­badságot, sőt, követeit is elküldte mostani uram koronázására, hogy kife­jezze jókívánságait néki. Nálunk ugyanis (*), akár csak nálatok, a nők nem öröklik a trónt. V.) LODOVICO GRITTI később Erdélyre és Magyarországra is sok veszedelmet hozott; mindezt GIOVIOBÓL irtuk ki. *.) Akár hazájáról, LENGYELORSZÁGRÓL, akár MAGYARORSZÁGRÓL beszél LASKI, mindenképpen téved. Ki ne tudná, hogy a lengyel ERZSÉBET, I. LAJOS anyja az örökösödés jogán megszerezte Lengyelországot a magyar királynak? 63

Next

/
Thumbnails
Contents