Bél Mátyás: Buda város leírása 2. A török Buda (Budapest, 1990)

Tartalomjegyzék

PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE, SPECIÁLIS RÉSZ, III. TAGOZAT. csak annyi bölcsesség és emberiesség van, mint benned? Nem csodálom, hogy Urad hatalmát annyira hirdeted, mert minden rabszolgának így kell tennie. A mi királyainknál is így van: minden alattvaló mindig nagyobbra tartja a saját ura hatalmát, mint a másik urának hatalmát. A franciák min­den másiknál többre tartják saját erőiket; a spanyolok ugyanezt állítják magukról. Ugyanezt a németek, ugyanezt a lengyelek, s a magyarok is u- gyanezt gondolják a saját erőikről. A ti perzsáitok sokra tartják erőiket, ugyanígy ti is a tiéteket. Az én uram azonban nem adott engedélyt arra, hogy bármiféle túlzásba is essem az ő dicséretében, mivel tudja, hogy a vi­lág hatalma nem a ti kezetekben.van, hanem az Isten akarata és ítélete sze­rint rendelkezik felőle. Miért hívod uramat Erdély bánjának, s engem fu­tárnak? De hisz igaz is, ahogy a te urad nem az én uralkodóm, (mert nem vagyok az ő alattvalója), hanem a te urad, ugyanígy az én uram az én ki­rályom, nem pedig a tiéd. Futárnak hívtál engem, talán mert kevés dolog­gal jöttem. Nálunk az a szokás, hogy ha a lovunkat a harcban akadályozza a farka, a lehető legrövidebbre vágjuk le, s így csak annál jobban szolgál. Ugyanígy a követet sem a lovasok csapata vagy a lovak, az öltözet vagy a szolgák teszik, hanem urának a beléje vetett bizodalma és a rábízott anyag. Rosszul tisztelted meg tehát uram királyomat, és engem is hiba volt gya- / láznod”. így válaszolt Musztafa pasa-EASKINAK: „A király néked urad, de nekünk nem az, mert nem kért tőlünk engedélyt az uralkodásra. Te a- zonban szerencsével jöttél, és szerencsédnek tartom, hogy futárnak hí­vunk, mivel a mi urunkhoz nem jönnek követek ajándékok nélkül, - nem mintha ajándékot kérnénk, hanem mert az ajándékokkal urunk felsőbb­rendűségét tisztelik meg. Biztos lehetsz, hogy mivel ajándékok nélkül jöt­tél, nem fogod meglátni a császárt, s nem csókolod meg a kezét.» -EASKI így szólt Musztafa pasához: ,,Abban a hiszemben siettem ide, hogy majd fogadnak; jöttömben sok kárt és veszedelmet álltam ki olyannyira, hogy a szükség szorongatott, hogy visszaforduljak. Mikor azonban megfontoltam követségemet, nem tértem vissza, hanem föltettem magamban, hogy alkal­matlan helyzetemben is ide jövök. Megtiszteltetést reméltem tőletek, aján­dékokat reméltem, de most már látom, hogy ti csak ajándékot kértek, pe­dig nálam semmi ajándék sincs. S ha pedig lett volna is velem, azt is elvet­ték volna tőlem más dolgaimmal együtt.” Musztafa pasa így szd/f-tASKI- hoz: „Nem az ajándékozás miatt adnak ajándékokat az én uramnak, ha­nem hogy megtiszteljék. Ha tehát megtiszteltetést akartál, azaz hogy lát­hasd a mi császárunkat és megcsókolhasd a kezét, ajándékokat is kellett volna hoznod. De a te urad nem úgy tesz, mint egy király, mivel tényleg nem is király,-tASKI Musztafához: „Nem hoztam ajándékokat, hanem kö­vetként jöttem uradhoz; nem hoztam málhát, mint ahogy a szamarak szokták tenni, hanem a becsületemre bízott dolgokat hoztam: a nékem át­adott parancsokat s más effélét, amik a követet jellemzik. Az én uramat nem vagy hajlandó királynak hívni! Mondtam már neked, hogy a te urad nem uralkodóm nekem, mivel én a saját királyomat ismerem el, nem má­sikat; ha az én királyom neked nem is királyod, nekem azért még az!” „Jól teszi, felelt Musztafa -LASKINAK, aki urának tiszteletét védi és meg­tartja. Amit veled beszéltem, holnap meg fogja tudni a mi uralkodónk. 55

Next

/
Thumbnails
Contents