Bél Mátyás: Buda város leírása 2. A török Buda (Budapest, 1990)
Tartalomjegyzék
PEST—PILIS-SOLT VÁRMEGYE, SPECIÁLIS RÉSZ, III. TAGOZAT. Laski, amennyit elegendőnek tartott; földicsérte Ferdinánd hadseregét, majd néhány szóban előadta, mit akar kezdeni JÁNOS király. ,,Ekkor Ibrahim, írja -Laski, elkezdett ura hatalmáról szónokolni, és sokáig hetvenke- dett vele. En, persze, nem akartam vitába szállni vele. Mikor már annyira fölmagasztalta urát és saját magát, így szólt: « Későre jár, máskor majd bővebben beszélgethetünk. Jó éjt!»" Majd, miután engedélyt kapott arra, hogy a többi pasának átadhassa János leveleit, Laski eltávozott a kihallgatásról. így zajlott le az első napi beszélgetés, mely nem éppen meghunyászkodó szolgaiélekre utal! VII. § Majd a következő nap Musztafával volt dolga Laskinak. ,,December 23-án, úja, Musztafa pasa hívatott magához. El is mentem, nem részesített valami nagy tiszteletben, s miután meghallgatta üdvözlésemet, egyszerű szavakkal, minden cicoma nélkül ezt mondta nekem:«Tegnap te Ibrahim pasánál voltál, s ő mindent föltárt előttünk, a többi pasa előtt, amit te mondottál. De most mondd el nekem, ha valamit talán szégyeltél elmondani Ibrahim pasának. Miért jöttél urunkhoz ide? Mivel itt mindent előbb a mi tudomásunkra hoznak a követek, mielőtt urunknak elmondanának valamit. Mondd meg tehát nekem, mit akar a te urad?»Ekkor Laski így szólt Musz- tafához: ,, Azért küldött engem az én uram, mondom, hogy a török császárt meglátogassam és üdvözöljem. Szoros és örökkétartó barátságot s kapcsolatot akar vele.” Erre Musztafa: „Semmi többet nem bízott rád, csak azt, amit elmondtál? Nem hoztál ajándékokat az én uramnak?” Megint válaszolt -Laski Musztafának:,.Amikor majd a barátságról és a szerződésekről tárgyalnak velem, más dolgokat is hozzá fogok fűzni, de míg nem tudom, hogy vajon az én uramnak jóindulata és akarata kedves-e a császárnak, nem tehetek s nem szólhatok mást. Ajándékokat nem hoztam magammal (t.), mivel nekem nem adtak ilyent." Erre Musztafa pasa Laski- nak: „Azért jöttél tehát, szólt, hogy barátságot keress. Te nem barátságot jöttél keresni, hanem kegyelmet, s hogy urad szolgálatait ajánljad a mi császárunknak. De későn is jöttél, s ha kedves akartál volna lenni előttünk, királyod koronázása előtt kellett volna jönnöd. Mondd csak: hogy merészelte a te urad a lábát Budára betenni, arra a helyre, melyet császárunk lovának patkója koptatott, a királyi palotába, melyet urunk visszatérte végett teljes épségben hagytunk hátra. S ha nem lett volna a hátunkban a tél, bizony mi magunk megkerestük volna uradat Erdélyban, s megtanítottuk volna, hogy valami másról, ne barátságról tárgyaljon a mi urunkkal. A mi törvényünk az, hogy bárhol hajtotta nyugovóra a fejét a mi urunk, s ahová csak egyszer is behatolt lovának feje, az már örökké a mi urunk tulajdona. Miért becsülte le a te urad a török császárt a barátságával? Testvér, te nem úgy jöttél, mint egy szolgától!? Ha nem adóval jöttél, ne is beszélj velem többé egy szót sem!” így szólt -Laski MUSZTAFA pasához: Abban a hitben jöttem ide, hogy mind a császárnak, mind pedig nektek kedves dolgot t.) Téved tehát GIOVIO Történetének XXVIII. könyvében, a 275. lapon, mikor azt írja, hogy „ajándékokat vitt, melyeket választékosságuk, nem pedig értékük tehetett tetszetősekké és kedvesekké, mindenekelőtt az asszonyok előtt. 51 Musztafával való találkozója és beszéde.
