Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)

Óbuda

PEST—PILIS—SOLT VÁRMEGYE, SPECIÁLIS RÉSZ, 111. TAGOZAT.

Természetesen amit Szvatoplukról és arról beszélnek, hogy egy ló, egy fék és egy nyereg árán vette meg az országot, inkább csak mese, semmint történeti tény. A magyarok bejövetelének okát s következményeit nagyszerűen írja le LIUT- PRAND (n.), akit most idézünk is: Mikor ARNULF, az északi népek legerősebb királya nem tudta leverni Zventibaldot, a morvák fejedelmét, aki derekasan ellenállt néki, és, oh, fájdalom, lerombolta az erődítményeket, melyeket, mint előbb mondottuk, clusa-knak neveztek (o.), segítségül hívja a MAGYAROK kapzsi, vakmerő, a Mindenható ISTENT nem ismerő, minden bűnben részes, csupán öldöklésre és mindenféle rablásra éhes népét, — ha ugyan segítségnek lehet nevezni azt, ami nem sokkal később, Amulf halála után mind saját népére, mind a délen s nyugaton élő többi népre súlyos veszedelmet, sőt pusztulást hozott. Mi is történt? ZVENTIBALDOT legyőzték, leigázták, adófizetővé tették; de nem csak őt. Oh, ARNULF király vak uralomvágya! Oh, te szerencsétlen, keserű nap! Egyetlen emberke leverése — egész Európa elveszejtése! Te vak uralomvágy, ki annyi asszonyt özveggyé teszel, annyi apát fosztasz meg fiától, oly sok szüzet megrontasz, a papokat s az ISTEN népét fogságba veted, kifosztod az egyházakat, a földeket lakatlan psuztasággá változtatod! ZVENTIBALD morva fejdelem legyőzése után (p.) ARNULF békében uralkodott. A MAGYAROK a sikeren föllelkesedve és mivel igen megkedvelték a vidéket, mint az hamarosan nyilvánvalóvá vált, gonoszt forraltak.” A krónikák alapján (q.) ezt az eseményt 889-re kell tenni; nem csupán a magyarok betörésének okait, hanem következményeit is megtudjuk belőlük. De hát hol volt ekkortájt a magyarok királyi székhelye? THURÓCZI igen szorgosan meghatározta az egyes vezérek (mint mondja (r.), hét volt), székhelyeit, ÁRPÁD fejedelem székhelyének a Fejérvár melletti NOÉ-hegyet tartja. Idézzük a krónikást: Mivel pedig Árpád kapitány Szkítiában egy bizonyos különleges tisztséget viselt, és nemzetségének az volt a törvényes és jóváhagyott szittya szokása, hogy hadjáratra vonulva egynek elöl kellett mennie, visszavonulás alkalmával pedig hátramaradnia — ennek következtében Árpád állítólag megelőzte a többi kapitányt a Pannóniába való bevonulásban. ÁRPÁD a többi magyarral legyőzte és megölte SZVATOPLUKOT — mint fentebb mondottuk —, majd tábort ütött a NOÉ hegyén, Fehérvár közelében: ez a hely volt az első, amelyet ÁRPÁD kiválasztott magának, Pannóniában, és ezért alapította ennek közelében FEHÉRVÁR városát SZENT ISTVÁN király, aki télé származott. [s 1 Látható, hogy nem Buda, hanem NOÉ hegye szolgált akkor Árpád fejedelemnek székhelyéül, — azt azonban nem tudom megmondani, hogy fiának, Zoltánnak is ugyanott volt-e székhelye. Véleményem szerint Árpád Zoltántól származó unokájának, Taksonynak a Duna bal partján

Liutprand elbeszélése.

Hol volt a magyarok királyi székhelye?

Noé hegye.

n. ) Előbb paviai diákonus, majd cremonai püspök volt, s 846-ig élt.

o. ) A clusa szó jelentése ’szűk hegyi átjáró, hágó’: AELIANUS SPARTIANUS használja, 1. DU

FRESNE Glossariumát, II. kötet, 705.1., nemrég adták ki Párizsban.

p. ) Az évkönyvek ZVENTIBALDNAK, a mieink SZVATOPLUKNAK hívják, ami ugyanarra a

szóra megy vissza.

q. ) Lásd még REGINÓT ugyanannál az évnél, és FREISINGI OTTÓT, Krónika, VI. könyv, X.

fejezet, 114.1. közepe után, Bázel, 1569. fólió.

r. ) A magyarok krónikája, Il.rész, Il.fejezet skk, 30J.

[5 ] Horváth János fordítása.

37