Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)
Óbuda
I. RÉSZ. A PILISI JÁRÁSRÓL, KÜLÖNÖSEN ÓBUDÁRÓL. ha nem is állandó szállása, de legalábbis pihenőhelye volt, ott ahol ma is látható Taksony, vagy magyarul inkább Taks-honja. Melyik magyar vezér választotta először székhelyéül Budát ? Szent István vonzalma a város iránt. Első székhelye Budán volt. Nem fejezi be a székesegyházat. Nem mindig székelt Budán. X. § Kicsoda állította tehát helyre a régi helyen Buda elhagyott székhelyét? Bizony, nem merném egyértelműen kijelenteni, mivel sehol sem találom írásba foglalva. Arról olvashatunk, hogy a magyarok milyen pusztítást vittek végbe Európa-szerte, de hogy mit csináltak otthon, s hogy szervezték meg az államot, arról egy szót se. Egyesek Gézának tulajdonítják, mi viszont nem néki; ő ugyanis elsősorban Esztergomot tartotta lakóhelyül alkalmasnak. Itt jött a világra 985-ben Szent István, itt vette föl a szent kereszténységet is. SZENT ISTVÁNÉ tehát a dicsőség, hogy ezt a közönséges várost megtisztelte azzal, hogy királyi székhellyé tette, — akár a hajdani hírnévre emlékezve, akár valami más okból. Erre a jelentős dologra az a templom adott alkalmat, melyet 1022-ben kezdett építtetni. Többek közt INCHOFER (s.) is megemlékezik a király jámborságáról: „ISTVÁN király”, íija, hitvesével, Gizellával és Imre fiával együtt ÓBUDÁRA jött. Mikor látták, hogy a hely kellemes, és sok lakosa van, s még nincs temploma, ahol az istentiszteletet végezhetnék, tüstént elhatározták, hogy egy nagyszerű kolostort és egy székesegyházat építenek, s azt dúsgazdag adományokkal látják el, s az apostolfejedelmek: PÉTER és PÁL nevéről nevezik el. Görögországból hínak mesterembereket, hogy emlékezetre méltó művet alkossanak, mindenünnen nagy pénzeken szobrászokat és domborműveseket fogadnak föl. A kegyes király eltökélte magában, hogy a római szentséget, melyet a Vatikánban az apostolfejedelem emlékének szenteltek föl, itt mintegy összefoglalásként kifejezze, s a szent keresztény vallást ezzel a ragyogó, a művészi mestermunka és az ereklyék bőségével földíszített épülettel ajánlja az egész világnak. S hogy jobban pezsegjen a munka, hitvesével, aki társa volt a jámborságban, s fiával — aki, ha nem hal oly korán, örököse lett volna, — itt telepedett le.” íme, ez az első említése annak, hogy Buda királyi székhely lett; addig ugyanis hol Esztergomban (t.), hol Tatán, hol meg Pannonhalmán vagy Veszprémben élt a legjobb király. S bár a városnak ez már akkor is díszére szolgált, a hatalmas székesegyházat azonban ISTVÁN életében nem tudták befejezni. így ír INCHOFER: „Nem kevés éven át dolgoztak rajta: zászlók, táblaképek s mindenféle igen értékes dísz készült. Mivel ISTEN másként rendelkezett, egyik felajánlástévő sem érte meg, hogy a művön elvégezzék az utolsó simításokat is; ez a hatalmas építkezés leállt, anélkül hogy a király és a királyné megérte volna a befejezését; míg végül 1085-ben Istyán másodunokája, Szent LÁSZLÓ király bevégez- hette.” így INCHOFER. TIMONTÓL (u.), tudjuk, hogy ISTVÁNNAK csak ideiglenes székhelye volt Budán: „Első szent királyunk alapítja s. ) Egyházi évkönyv, 328.1., ugyanehhez az évhez. t. ) BONFINI (II. decas, VIII. könyv, 3001.30) ESZTERGOMOT a királyok régi palotájának nevezi, mely ezt a nevet IV. BÉLA koráig viselte. u. ) Új történeti áttekintés, I. rész, 7.1. 38
