Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)

Óbuda

PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE, SPECIÁLIS RÉSZ, III. TAGOZAT.

királyi székhelye volt. De hát, kérdem én, hogy mentek feledésbe azok a régebbi nevek, s hogy hozták be ezt az újabb, Buda nevet? Nem tudom, hitelt érdemel-e BONFINI (f): „Mind Ü/-BUDÁT, mind pedig ÖBUDÁT a Duna hullámai mossák: a budinusokról, a réges-régi szkíta népről nevezték el, akik ATTILÁVAL, a hunok királyával együtt jöttek Pannóniába”. Amit a két város fekvéséről ír, helytálló, abban viszont kételkedem, hogy a budinusok adták volna a nevet a városnak. Minden hozzáértő tudja, hogy a budinusok szkíta nép voltak. Idézhetnénk velük kapcsolatban PLINIUST (g.) és MÉLÁT (h.) is: HERODOTUS (i.) elkülöníti őket a gelonusoktól: „A budinusok”, hja, „bennszülöttek; részben pásztorok, részben pedig a földben található tetveket eszik”. S valamivel föntebb: „A budinusok hatalmas és nagy létszámú nép, szemük szürkéskék, hajuk vörös.” Dehát, kérdem én, ki sorozta be őket ATTILA seregébe? Ki tanította meg őket arra, hogy városokat alapítsanak s azokat magukról nevezzék el, mikor nomád életmódot folytattak, s legfeljebb csak sátrakat vertek? Tehát bármi is legyen ez a név, máshonnan kell származtatni. Voltaképpen BONFINI is ezt tette, de bizonyára elfeledkezett a saját állításairól. Ti. a magyar történeti műveket követve elmondja, hogy Buda, Attila fivére, mikor amaz a külországi háború miatt távol volt, fölépítette és a maga nevéről nevezte el Sicambriát, s ezáltal a vesztébe rohant. „Budát”, írja,(k.), „fivérét, akire Szkítia kormányzását s a Duna partján, Sicambria romjain a később Budának nevezett város építését bízta rá, csellel elfogta és megölte.” S kevéssel később: „A magyar krónikák elmondják, hogy mikor Attila visszatért Galliából Sicambriába, s megtudta, hogy fivére Sicambriát, melyet fallal vett körül, nem Attiláról, hanem a parancs ellenére a saját nevéről, Budának nevezte el, csellel elfogta, és rettentő haragjában saját kezével gyilkolta meg.” Mindezt THURÓCZI- BÓL (l.) merítette és kibővítette (m). Vitatnám e kis elbeszélés hitelét, ha nem lenne sokkal elterjedtebb, hogy sem kétségbe lehetne vonni. Nemigen tudom, mit is kezdjünk a város alapítójával vagy nevével; csak dicsérni tudom THURÓCZI LÁSZLÓT, a közelmúlt íróját, aki ezt a vitás kérdést nem akarta a magáévá tenni. Mert bizony igen fáradságos dolog megadni a nevek etymonját, hiszen a nevek gyakran véletlenszerűek, vagy minden alap nélkül, a nép találja ki őket. GEORG WERNHER (n.) a németekre vezeti vissza a szó eredetét, bár a történeti munkák hitele miatt kissé bátortalanabbul: „Ha”, írja, „krónikásaik tekintélye nem akadályozna meg, (akik egyhangúlag azt hagyományozták ránk, hogy Buda városát Buda király, Attila fivére alapította és nevezte el), ha valami más föltevést lehetne megkockáztatni e név értelméről, arra gyanakodnám, hogy

Hogy kapta a Buda nevet?

Bonfini véleménye;

megcáfoljuk.

Vajon Budától, Attila fivérétől?

A szerző egy kissé kételkedik.

Wemher német szónak tartja.

f. ) I.decas, I. könyv, 241

g. ) IV. könyv, XII. fejezet.

h. ) I. könyv, XIX. fejezet, 135., 109J. Abraham Gronovius kiadásában: Leyden, 1722. nyolcadrét.

i. ) IV. könyv, CVÜI. és CIX. fejezet, 256 J. Iacobus Gronovius kiadásában: Leyden 1715. fólió. kJ I. Decas, III. könyv, 53.1. 3.

l. ) A magyarok krónikája, I. rész, XIV. fejezet, 16 J.

m. ) Olvasd el ugyanitt az ATTILÁNAK tulajdonított költött beszédet.

n. ) Magyarország csodálatos vizei, 597 J. 20, a Magyar történetírók c. sorozatban.

17