Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)
Óbuda
I. RÉSZ. A PILISI JÁRÁSRÓL, KÜLÖNÖSEN ÓBUDÁRÓL. Ennek valószínűsége. A szláv Budin névből vezetik le. mivel ezen a helyen igen sok bővizű melegforrás található, a németek hajdan BADÁNAK nevezték el, a magyarok pedig (egy betű kicserélésével) BUDÁNAK mondták. Semmi kétség ugyanis, hogy mielőtt a hunok ide bevándoroltak volna, németek avagy teutonok birtokolták Alsó-Pannóniának ezeket a helyeit. Nagyon hasonlít ez a változtatás arra, ahogy a magyarok Veszprémnek nevezték el, ami a németeknek Weissprun, azaz ’fehér forrás volt; ez a forrás adta ugyanis a helynek a nevét, s a püspöki székhelyül szolgáló vár alatt manapság is mutogatják.” Szívesen követném WERNHER véleményét, ha engem ugyanazon tisztelet nem tartana vissza ettől. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a hévizekben bővelkedő helyeket Badnak mondják (s talán a régi nyelvjárásban Búdnak, mint ahogy a köznép ma is Boának ejti): sok város és falu neve származik e szóból. Úgy vélem, ugyanebből a forrásból eredhet a város szláv neve is. ök ugyanis Budinnak hívják a vuda (vagy ahogy ma ejtik: voda azaz .víz ) szóból; ebből jön a Vudin, s a németeket követve egy betű megváltoztatásával a Budin. Ezt az etymont megerősíteni látszik a szlávok szokása, akik a víz mellé települt városokat ilyen névvel szokták hívni. Azt hisz- szük, a mi következtetésünk mellett szól a szerbiai Vidin város neve is, hacsak ismét a vidinus népet — a tudósok szerint (o.) a budinusok leszármazottait - nem vetik ellene, és nem tulajdonítják nékik Vidin elnevezését éppúgy, mint Budinét. Ám ugyanazon nehézségekkel kerülnek szembe, melyeket föntebb említettünk. Ráadásul ha ATTILA seregében harcoltak volna is a budinusok vagy vidinusok, nem valószínű, hogy olyannyira megerősödtek volna, hogy városokat tudtak volna fölépíteni s azokat magukról nevezték volna el. GALEOTTO MARZIO (p.) — hogy ezt se hallgassuk el —, teljesen más és szokatlan utat jár a név eredezteté- sében. „Buda ”, írja, „hegyen épült város, mellette folyik el a Duna. Honnan vette a nevét, nem tudjuk biztosan: vagy az ókori Budaliától, vagy attól a szent férfiútól, akit Buddhának neveztek, nem mintha a város alapítója ő lett volna, hanem mert olyan kiváló volt, hogy az ő nevét adták neki. Buddha Jeromos tanúsága szerint India bölcseinél, akiket önsanyargató brahminoknak neveznek, tanaik feje volt. Azt hírelik róla ők maguk, hogy egy szűz szülte az oldalából. Mármost hogy ez a születés igaz-e, vagy sem, nem tartom lényegesnek. De az bizonyos, hogy Buddhának hívták azt a bölcs férfiút, aki az indusok vallási tanát összeállította. Ezt azért mondom, mert Magyarországon többnyire megőrizték a hasonlóságot a kiváló emberek neveivel. Például Sirmium város Sirmusszal, a triballusok ókori királyának nevével hangzik egybe, és hogy ne soroljam fel valamennyit: Strigonium (q.) máshol is akad, nemcsak Magyarországon, meg Pestum is, hiszen Paestumról szól ilyenképpen Vergilius verse: Láttam a paestumi kertbe’ virulni a rózsát. Ez a Paestum itáliai. A magyar Pest a Duna partján fekszik. o. ) L. a tudós férfiak jegyzeteit AMMIANUS MARCELLINUS, XXI. könyv, II. fejezetéhez (a 476.1. közepén), ahol hajlanak a Budenis helyett a Vidinos olvasatra. p. ) MÁTYÁS király kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről, XXXI. fejezet, 387.1. q. ) Helyesebb lett volna Nyitrát említenie, amelyet — ha a nevet nézed — Palesztinában, Egyiptomban és az indusoknál is megtalálhatod. Mi köze azonban ezeknek a magyarországi városhoz? 18
