Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)

Új-Buda

I. RÉSZ. BUDA VAROS TÖRTÉNETE. I. IDŐSZAK.

Beatrix nyugtalansága a király- lyal kötendő házasság miatt.

VI. Sándor szigorú levele a királyhoz ebben dologban.

Hosszadalmas lenne akár csak összefoglalni is az akkor hozott törvényeket. Mind a háború, mind pedig a béke ügyeiről tárgyaltak: hogy ti. míg az ország határain kívül háborúzni kell, itthon a törvényes előírásoknak megfelelően éljenek s ki-ki megkapja ami néki jár, és sem a király, sem a honfitársak részéről senkivel ne essék jogtalanság. Az ellenség elűzésére azonban mindenki egy szívvel, egy lélekkel, teljes erőfeszítéssel törekedjék. Valamelyest nézeteltérést okozott BEATRIX- NAK a királlyal való eljegyzésének kérdése. Mikor ugyanis Péter kalocsi érsek a gyűlés előtt szóba hozta az esküvő megtartását, az egész gyűlés tiltakozott ellene. Mindannyian kijelentették ugyanis, hogy a királynak termékeny szüzet kell elvennie, és Magyarországnak semmi nem alkalmatlanabb a királyné meddőségénél. A gyűlés feloszlása után Beatrix, mivel sem a követek, sem futárok útján nem tudott értesülni az országatyák határozatáról az esküvő dolgában, azt gondolta, hogy kijátszották, és Esztergomból azzal az elhatározásra utazott Óbudára, (ahol MÁTYÁS által néki építtetett palotája volt), hogy hacsak lehetséges, előmozdítsa a maga ügyét. Új -Budába azonban nem merészelt bemenni, nehogy a méltóságán csorba essék, hogyha visszatérni kényszerül, — mivel a király engedélye nélkül ment volna oda be. Közben sok főúr járult elébe, — azok, akiket ígéretekkel és ajándékokkal kötelezett le magának —, hogy kinyilvánítsák szolgálatkészségüket. A királyt alig tudták odavonszolni, hogy akár csak egyszer is találkozzék vele. Látva tehát, hogy becsapták, s már fájlalva ezt a szégyent, az érkezése utáni hetedik napon visszatért Esztergomba, és atyjától Ferdinándtól könyörögve kérte, hogy követ útján tudakolja meg, mi Ulászló véleménye a házasságról. Június 1 -je körül ott is volt tehát Andrea Caraffa, előkelő származású férfiú, hogy mindenféle mesterkedéssel véghezvigye küldetését; ámbár sokáig puhatolódzott a király elgondolásáról, mégis csupán annyit ért el, hogy a következő válasszal térhetett haza: a király hamarosan követ útján tudtára fogja adni FERDINÁNDNAK, mi a véleménye a királynéval való házasságról. Ezzel a követséggel Antal nyitrai püspököt bízta meg; ő október 13. körül üdvözölte VI. Sándor pápát, majd Nápolyba ért. Az országatyák a királyné meddőségét hozták fel ürügyül a házasságkötés ellen. De hogy ezt se hallgassam el: hiszen, mást forgatott ULÁSZLÓ a fejében. Közrejátszott döntésében az asszonnyal folytatott sokkal bizalmasabb viszonya, semmint az egy özveggyel szokásos; — talán azért folytatta, hogy saját maga megtapasztalja, tud-e nemzeni Beatrixtól magának gyermekeket, mint királynak pedig utódot. Mikor tehát a pápa, aki előtt Beatrix föltárta ezt a titkos ügyet, keményen, mégpedig egyházi büntetés kilátásba helyezésével megrótta, előbb megunta a királynét, majd elutasította s végül teljesen megvetette, mivel — úgymond — az a pápának tudomására hozta ezt a házasságkötés előtti szerelmi kapcsolatot, mint egy fajta tiltott s szokatlan házassági zálogot. Megvan az ULÁSZLÓT szigorúan megfenyítő levél. így kezdődik: ,,Krisztusban kedves fiúnk! Testvéreink, a szent római Egyház bíborosai tiszteletreméltó tanácsa alapján mind levélben, mind pedig a fenségedhez küldött jó emlékezetű Urso püspök stb. apostoli nuncius által gyakran buzdítottuk atyai intéssel fenségedet, hogy Krisztusban igen kedves leányunkat, Aragóniái Beatrixot, a ragyogó emlékezetű

150