Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)
Új-Buda
PEST—PILIS—SOLT VÁRMEGYE, SPECIÁLIS RÉSZ, III. TAGOZAT. a királyi fegyverektől körülvéve a városi tanács fogadja. Majd a szerencsét kívánók ünnepi hangja között a kúria azaz a tanácsháza mellett vonult el s büntetlenséggel ajándékozta meg az elítéltek könyörgő sokaságát. Majd a királyi várba és a palotába vezetik, melyet hűségesen átadott néki Balázs, a várnagy. A történeti munkákban (d.) azt olvashatjuk, hogy ez az esemény a Szent Lőrinc ünnepét megelőző napon történt. Budának ezt a boldogságát a hol innen, hol onnan rátörő háborúk zavarták meg. Miksa az innenső, bátyja, Albert pedig a túlsó Magyar- országot szállta meg ellenséges fegyvereivel. Mindkettőnek az volt a terve, hogy magához ragadja azt a koronát, amellyel ULÁSZLÓT már megkoronázták. Mindenekelőtt Budát választotta magának Miksa, miután Fehérvárt erővel elfoglalta, hogy a fővárost megszerezve egyben a főhatalmat is magához ragadja. „Fehérvár elfoglalása után”, hja BONFINI (e.), „a császár minden igyekezetét s gondolatát Buda megostromlására irányította, melyet, (lévén hogy akkor őrség és erődítés nem erősített meg, a közeli város szerencsétlensége megrémítette), ha gyorsan megtámadva, általános vélemény szerint gond nélkül hatalma és uralma alá hajlíthatta volna. Ámde ennek végrehajtásában a katonák lázadása késedelmet okozott, ők ugyanis nem akarták követni őt, mikor a sereget odavezette". S minden bizonnyal csak így menekülhetett meg a város. Báthori és Kinizsi fővezérek, akiket a távol levő király a város megerősítésére küldött, a szomszéd falvakból a városba hajtották az egész paraszti tömeget, bort, gabonát, marhát és minden más efféle élelmet szállítottak be igen gyorsan és serényen s az éjjel-nappal dolgozó polgárok segítségével helyreállították a falakat, s rövid idő alatt sikerült elémiök, hogy bízhattak abban, hogy a császár támadását saját erőből is feltartóztathatják, — s még inkább, ha a király csatlakozik hozzájuk, akiről azt hírelték, hogy igen erős cseh hadsereggel hamarosan ideér, hiszen már Pozsonyhoz közeledett. S ez így is történt, de már csak akkor, amikor Miksa elállt a tervétől. XXVI. § MÁTYÁS halála után Buda megmenekült ebből a kettős veszedelemből, majd helyet adott ULÁSZLÓ első országgyűlésének. Innen a német, onnan a lengyel háborút derekasan lezárta, s mindkét részről megszületett a béke, de még hátra volt a török háború, amit annál nagyobb erőfeszítéssel és okossággal kellett végrehajtani, minél ellenségesebb vadsággal fenyegette ezt a vidéket az ellenség, miután a határvidékeket már földúlta. Az országgyűlést 1492. február elsejére, Budára hirdette meg a király. Ennek az országgyűlésnek a határozatai (f) a Szlavonor- szágra vonatkozó végzéseket leszámítva 108 cikkelyben maradtak fönn. d. ) Lásd: BONFINI, iJi. 6741, 55. e. ) V. decas, I.könyv, 689.1., 3. f) A mieink ULÁSZLÓ I. vagy nagyobb dekrétumának hívják, lásd: Corpus Juris Hungarici 174.1.skk. Ezt a dekrétumot később az 1495.esztendőben új toldalékokkal bővítették, melyeket szintén Budán írtak az országgyűlésen. Vedd hozzá még az 1498-ban Budán tartott gyűlést is. A dekrétumok elő- és utószavaiból kiderült, hogy ULÁSZLÓ a többi ország- gyűlést Rákos mezején tartotta. Miksa Budát fenyegeti. Báthori és Kinizsi megerősíti. Ulászló Budán országgyűlést tart. 149
