Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)
Új-Buda
PEST—PILIS—SOLT VÁRMEGYE, SPECIÁLIS RÉSZ, III. TAGOZAT. az íródeákok szolgálata nélkül, legfőképpen a császári könyvtár nem, ahol, egyrészt lajstromokat lehet készíteni vagy ki lehet jegyzetelni a ritkább könyveket s amelyeket máshol semmi áron nem tudtunk megszerezni, s más munkákat is el lehet végezni, amit mindazok jól ismernek, akik nem álltak meg a bölcsesség eme szentélyeinek a küszöbénél. Azt azonban kétlem, hogy majdnem az összes latin s görög könyvet ők másolták volna nemrégiben. Mindenesetre a bécsi császári könyvtárban találhatók a Corvinák, melyek a pusztulás után megmaradtak, s melyeket mi GENTILOTTI, a könyvtár akkori főkönyvtárosának útmutatásai alapján ezelőtt húsz évvel leírtunk, s többnyire latin s görög kódexek, erősen magukon hordozzák a régiség jegyeit; már csak azért is nagyobb az értékük, mivel igen régen másolták őket. Ezekben a kódexekben nem annyira a választékos Írásmódot, mint inkább a kort s ami ettől függ, a megbízhatóságot s tekintélyt tartjuk nagy becsben. Egyébként Oláhnak ebből a leírásából arról is értesülhettünk, hogy már ULÁSZLÓ idejében, mikor Miklós hatalma csúcsán volt, a Hunyadi-könyvtár sokat veszített bőségéből, választékosságából és egyéb hozzátartozó dolgokból. Kézenfekvő is volt, hogy ez történjék MÁTYÁS halála után, mikor Beatrix és János herceg igen ellenséges törekvései tönkretették a királyi kincstárat, bárhogy is volt, csak köszönettel tartozhat az utókor Oláhnak, hogy e páratlan kincstár árnyékát egészen korunkig engedte vetülni. Már ennek a főpapnak az idejében hanyatlásnak indult. XXII. § Ennek az egész dolognak elég alaposan utánajárt a firenzei NALDUS NALDIUS, abban a levelében, melyet a legfenségesebb Hunyadi MÁTYÁS királyhoz írt a királyi könyvtár dicséretéről, s nem kétséges, hogy MANTOVÁBAN bocsátotta közre, mivel bizonyos, hogy ez a levél mindezidáig lappangott az ugyanerről a dologról írott Énekek négy könyvével együtt. S MÁTYÁS nem tudott volna, még egyszer mondom, nem tudott volna sem egész nemzetünkkel, sem pedig a királyi palotával kapcsolatban nagyobb érdemet szerezni, mit amit azzal szerzett, hogy könyvtárat alapított, s királyi jutalmakkal tudósokat csalogatott az országba, és még a fegyverzaj közepette is eltelj esztette az irodalom szeretetét nem csak az egyházi férfiak, hanem minden más rendhez tartozó emberek közt is. A tudományok ápolása olyan sikerrel teijedt Hunyadi-korában, hogy ha a sors akaratából tovább élt volna MÁTYÁS, remélhetőleg rövid idő alatt Magyarországból Itáliát csinál, Itáliát, ahol egyedülálló módon újra virágzottak az irodalom és a tudományok, s ahol az uralkodók támogatták azokat. Minálunk Vitéz János, Janus Pannonius, Báthori Miklós, Dóczy Orbán, ezek az egyházi férfiak műveltségükkel olyan hírre tettek szert, hogy nem csak az itáliaiakkal értek föl, hanem szinte az ókori tudósokkal is versengeni látszottak. Nagyon is igaz a vers: Mind e világ a király példája szerint veszi útját.[ 131 Kiváló érdemei miatt mindenki nem csupán nagy hadvezérnek, hanem igen bölcs királynak is tartotta MÁTYÁST. Sőt, Budát 113! [Ford. Déri Balázs.] Naldus Naldius- nak a budai könyvtárról Mátyáshoz írott levele, és énekeinek négy könyve. Mátyás érdemei az irodalom és ezáltal egész Magyar- ország iránt. A tudományok előrehaladása ebben a korban. 137
