Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

Faragó Tamás: Katasztrófa és társadalom. Az 1838. évi árvíz történetének vázlata

eredmény természetesen a"hagyományos" katasztrófák: a járványok és éhínségek illetve a gazdasági válságok területén keletkezett. Ez bizonyos mértékig érthető, mivel ezeket szorosabban lehetett kapcsolni az ugyancsak fellendülő gazdaságtörténet illetve történeti demográfia problémafelvetéseihez. Kiemelkedő eredménynek számítható azonban néhány más katasztrófa-típussal foglalkozó munka is, így pl. Chistine Rosén amerikai tűzvészekről írott könyve vagy Myron Gutmannak a háborút mint társadalmi katasztrófát tárgyaló műve.^

Kevésbé kedvező a helyzet Magyarországon. De mielőtt a hazai katasztrófák történetébe belebonyolódnánk - melyeknek sem feldolgozottsága,sem a feldolgozások színvonala nem tartozik a nemzetközi katasztrófa-történetírás élvonalába - próbáljuk meg ismereteinket rendszerezni.

Maga a katasztrófa fogalma a következőképpen határozható meg: olyan esemény, mely kollektív stresszhelyzetet vált ki, mivel bekövetkezése során az adott közösség tagjainak számottevő része veszélybe kerül illetőleg veszteségeket szenved, mert a társadalmi rendszer nem tudja számára tovább biztosítani az addig elért életfeltételeket annak következtében, hogy szerkezete és/vagy fontos elemei megsérültek. A fenti meghatározásnak tehát négy alapeleme van:

a. / nem elszigetelt egyénekre vonatkozik, hanem személyek kisebb-nagyobb közösségét érinti, vagyis nem egyéni, hánem közösségi esemény. /Természetesen ebben a vonatkozásban egy egyéni tragédia is - pl. a családfő halála - jelenthet katasztrófát egy kisközösség számára/;

b. / nem pusztán fenyeget egy közösséget - a fenyegetettség a történelemben

/máig húzódóan/ mindennapos jelenségnek számít -, hanem ténylegesen pusztít, károkat okoz;

c. / stresszhelyzetet teremt. Ennek fontosságát akkor észleljük, ha különböző

társadalmakat hasonlítunk össze. Egy-egy elmaradott közösség olyan körülmények, olyan táplálkozási lehetőségek közepette élhet többé-kevésbé kiegyensúlyozottan, normális állapotnak tekintve azt, melyet az utolsó évszázad európai társadalmai pl. egyértelműen katasztrófának értékelnének és bekövetkezése körükben stresszhelyzetet váltana ki;

d. / a katasztrófa létrejötte összefügg azzal, hogy az egyének létét biztosítani hivatott társadalmi rendszer megsérült /ettől válik ugyanis az esemény közösségi vagy másképpen fogalmazva tömegjelenséggé/.

A katasztrófa fogalma meglehetősen viszonylagos. Egy-egy esemény megítélése korszakonként - közösségenként más és más lehet. Ami az egyik közösség vagy egy korszak számára katasztrófa, az másutt vagy más korban lehet, hogy csak kuriózumnak, vagy megszokott jelenségnek esetleg éppenséggel előnyös változásnak számít, és viszont.

9