Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

Faragó Tamás: Katasztrófa és társadalom. Az 1838. évi árvíz történetének vázlata

A katasztrófák dimenzióik /eredet, időbeliség, terjedelem, társadalmi ellenőrzés/ szerint többféleképpen is csoportosíthatók, illetve több oldalról közelíthetők meg. Eredetük szerint feloszthatok külső és belső okokra vissza- vezethetőkre. A katasztrófához vezető belső okok általában a társadalmi red- szerben keletkezett különböző zavarokat jelentik. Altípusai a következők:

a. / gazdasági /pénzügyi, termelési, fogyasztási/ zavarok;

b. / politikai zavarok;

c. / technológiai problémák, ellenőrzési zavarok /ellenőrzési feladatok be nem

tartása, szabályok megsértése /.

A külső okokra visszavezethető katasztrófák két alapvető csoportba sorolhatók:

a. / természeti okra visszavezethetők: vulkánkitörések , földrengések, szökőárak, viharok, árvizek, gát- és földszakadások, járványok;

b. / társadalmi okúak: kívülről érkező /"begyűrűző"/ gazdasági válságok, másik

rendszer támadása, technológiai eredetű környezeti katasztrófák. Természetesen a fenti csoportosítások némileg merevek, gyakori, hogy egy- egy konkrét katasztrófa keletkezését az okok összefonódása idézi elő /pl. a politikai és gazdasági zavarok együttesen jelentkeznek, vagy egy járványt a társadalmi rendszer nem kielégítő védekezőképessége illetve védekező tevékenysége enged katasztrófává fejlődni./

Időbeliség szempontjából a katasztrófák lehetnek hirtelenek illetve rövid lefolyásúak, hosszú ideig tartók illetve fokozatosan kifejlődőek, valamint rendszeresen ismétlődőek /krónikusak/.

A katasztrófák terjedelme kétféleképpen értelmezendő. Megkülönböztethetők a katasztrófák földrajzi kiterjedésük mérete szerint: kis területen koncentráltan vagy nagy területen egyszerre illetve fokozatosan terjedve /diffúz módon/ jelentkezők. Feloszthatok azonban a katasztrófák az érintett közösség nagysága, az érintettek létszáma szerint is /lokális közösséget, kisebb tájat, régiót, kontinenst, illetőleg néhány tucat főtől egészen a százmilliós nagyságrendig terjedő számú népességet érintőek/.

A társadalmi ellenőrzöttség vonatkozik egyrészt a katasztrófára való fel- készültség fokára /magas, alacsony, hiányzik/, másrészt a katasztrófa befolyásolhatóságának, /ellenőrizhetőségének esetleg menet közbeni irányíthatóságának, alakíthatóságának/ mértékére.

Természetesen a fentiek csak szempontok egy-egy konkrét elemzés végrehajtásához. Amennyiben túl kívánunk lépni az egyszerű tipologizáláson, akkor rögtön nyilvánvalóvá lesz, hogy az egyes konkrét katasztrófákat csak a fenti di10