Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
Faragó Tamás: Katasztrófa és társadalom. Az 1838. évi árvíz történetének vázlata
FARAGÓ TAMÁS 1. TÖRTÉNETÍRÁS ÉS KATASZTRÓFA "..Háború, döghalál, földindulás, tűzvész, vizár, és több, ezekhez hasonló borzasztó tünemények a' természetben azok, mellyek valamelly községet, - legyen az tartomány, vagy csupán egyes hely, - aránylag egyformán fenyegetnek, számtalant sújtanak, sokra, néha az egészre gyászos vég-órát hoznak, 's mivel az illy szomorú esetekben senki' sincs kivéve a pusztitó csapás alul: közös a' veszély. Illyfélék nemcsak földtekénk' felületén okozának majd nagyobb, majd kisebb változásokat, hanem szellemileg vett következményei is nagyhatásuak az okos teremtményre: az emberre, mint ki egyedül képes annyi rokon esetekben, összehasonlitván múltat a' jelennel, óvást is tenni a' jövendőre.."^ Jassik Menyhért fenti sorai, melyeket hosszadalmasan idéztünk, sok szempontból a lényegét ragadják meg annak a problémakörnek, mellyel e kötet foglalkozni kíván. Bár szóhasználatunk eltér egymástól - Jassik "közvészt" és "községet" mond,mi "katasztrófát" és "társadalmat" - valójában ugyanarról kívánunk beszélni. Sőt, elfogadjuk a pesti ügyvéd reformkori optimizmusát is arra vonatkozóan, hogy a múlt tanulságai, hasznosíthatóak lehetnek a jövőre nézve. Hasznosíthatóak lehetnek egyszer abban az értelemben, ahogy Jassik gondolta: "..a' Politia ... észen 's tapasztaláson épült bölcs előrelátó rendelkezései a' közös veszélyt ha egészen nem hárítják is el néha, legalább gyöngítik"- vagyis egy katasztrófa lefolyásának pontos megismerése felkészíthet egy újabb csapás megelőzésére vagy legalábbis a pusztítások - veszteségek lehető legkisebb mértékűre szorítására. /Persze ma elsősorban már nem a'XIX. század embere által rettegett természeti katasztrófáktól kell tartanunk, hanem többségében olyan fenyegetésektől, melyeket mi idéztünk a saját fejünkre... Nem véletlen, hogy az ötvenes évek katasztrófakutatását az atomháborútól való félelem váltotta ki és elsősorban a katonai hatóságok finanszírozták.../ Hasznosítható azonban egy-egy katasztrófa elemzése bizonyos mértékig kevésbé gyakorlatias módon is. Adjuk át ismét ügyvédünknek a szót: "..illy közvész gyászos idején élénkén kitűnők: az emberi természet-jogok' valósága, életbecs, embertárs iránti részvét, nemes szív, nagy 's bátor lélek, úgy szinte a' világhoz szerfölötti ragaszkodás - a' hiúság' balgasága, 's több eféle, valamint a' jobb érzelmekből KATASZTRÓFA ÉS TÁRSADALOM /Az 1838. évi árvíz történetének vázlata/ 7
