Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

Faragó Tamás: Az 1838. évi árvíz a Szentendrei-sziget falvaiban

3. AZ ÁRVÍZ APROPÓJÁN

3. 1. Vagyon és társadalom

Az eddigiekből látható - és reméljük időközönként bizonyítható is volt - az, hogy egyrészről a vagyoni helyzet és a társadalmi státus, másrészről a háztartásokat sújtó katasztrófák között számos szálon fűződő kapcsolatháló feszült. A státus és a vagyon megszabta azt, hogy egyáltalán mi pusztulhatott el, és szintjétől függően könnyebben vagy nehezebben elviselhetővé tett egy- egy csapást. A katasztrófák viszont kisebb-nagyobb mértékben hozzájárulhattak a társadalmi pozíció és a vagyoni helyzet megváltozásához. Mindebből következik, hogy vizsgálatunk lényegében meg is fordítható - nemcsak a katasztrófának az egyes háztartások státusára, vagyoni helyzetére való hatását vizsgálhatjuk meg, hanem a kárösszeírások anyagának felhasználása segítségével megpróbálkozhatunk a fenti jellemzők belső összefüggéseibe való bepillantással, vagyis a vagyoni-társadalmi helyzet "jobbágy-zsellér", "gazdag-szegény" ellentétpárokon túlmenő elemzésével is.

Mielőtt azonban ennek tárgyalásába belekezdenénk, néhány szót kell szólnunk arról, hogy a gyakorlatban mi rejlik a már eddig is több táblánkban használt "vagyoni helyzet" fogalma mögött. Mint az a kárösszeírás alapelveiből is kitűnik /III. függelék/ az összeíróknak fel kellett mérniük azt, hogy képes-e a szóban forgó károsult házának-gazdaságának önerőből való helyrehozatalára vagy nem - ettől is függött ugyanis a megye által kiosztott pénzsegély nagysága. Az utasítás vonatkozó részét azonban a megyei tisztviselők csak hellyel- közzél hajtották végre. Az esetek kereken 85 százalékában semminemű utalást nem találunk az összeírt háztartás vagyoni helyzetére vonatkozóan. A maradék 15 százalék - összesen 95 eset - a következőképpen fest. 23 esetben a háztartásfőt vagyonosnak jelölték; erre a célra a falusi gazdagság különböző szinonimáit használták: tehetős, módos, jó módú, jó tehetségű, meglehetős tehetségű, meglehetős gazdaságú. Két esetben nem határozható meg a feljegyzésből pontosan a háztartás vagyoni helyzete - a "középszerű gazda" illetve az "ipara ritkán nyer szerencsét" megjelölések nem eléggé egyértelműek. Az esetek túlnyomó részében - 70 ízben - a szegénységet jegyezték fel az összeírok. Úgy látszik ezt találták fontosabbnak megörökíteni. Ezen belül a jelölések 40 százaléka a szegénység fogalmának szinonimája volt /szegény, szegénysorú, szegény állapotú, szűkölködő, szükséggel küzdő, szűk körülmények közt van/, 56 százaléka egyértelműen megmondta azt, hogy a háztartásnak nincs módja építeni /vagyis újraépíteni elpusztult házát, gazdaságát/, három ízben pedig közvetve

293