Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

Faragó Tamás: Az 1838. évi árvíz a Szentendrei-sziget falvaiban

magas arányú vetéskár és a kiugrónak számító nagyságú terméskár egyrészt a földművelés viszonylagosan nagyobb szerepéből következett,, melyről az előbbiekben szóltunk, másrészt abból, hogy a lakosok jelentős mennyiségű gabonafelesleget tároltak házaikban./Az összeírás szerint összesen 3584 véka gabonát - főként búzát /rozsot?/ és árpát - vitt el a víz/.

Ha a káradatokat nemcsak települések és vagyoniajták, hanem társadalmi státus-csoportok szerint is rétegezzük, akkor újabb felfedezésekre jutunk. Kiderül ugyanis az, ami logikailag nyilvánvaló volt, de az aggregált adatokból nem tűnt azonnal szembe: a pusztítás mértékét és belső arányait a település fekvésén, a katasztrófa nagyságán, a gazdálkodás típusán túlmenően számottevően befolyásolta ugyanis a vizsgált közösség társadalmi összetétele és az érintettek evvel részben összefüggő vagyonossága, - a "részben" szót hangsúlyoznunk kell, később kiderül, hogy miért - valamint a kárfelvétel pontossága, részletessége is. Tótfalu kárösszege például nem a pusztítás nagyobb mérete, hanem néhány, a másik két faluban kihagyott nem jobbágy státusú, nagy összegű kárt feltüntető háztartás illetve a vetéskárok túl magas összege miatt haladta meg a másik két faluét. Bár a károsultak száma a helység kiterjedtebb méretéből következően Tótfalun nagyobb volt, ezek jelentős része kisebb összegű kárt szenvedett. Pócsmegyernél viszont szembetűnik,, hogy zsellérei között sokan viszonylag magas kárösszegekkel szerepeltek. Tekintettel arra, hogy a kárfelvétel során aligha volt elképzelhető egy adott közösségén belül egy társadalmi réteg egyoldalú előnyben részesítése - főleg nem a zselléreké -, ezek az adatok a másik két településsel összehasonlítva arra engednek következtetni, hogy a pócsmegyeri zsellérek lényegesen módosabbak lehettek a szomszéd helységben élőknél. /Nagyobbak voltak a házkáraik, nagyobbak a felszereléskáraik és így természetesen nagyobb volt az összkáruk is./

Az eddigiekből megállapítható tehát, hogy az árvízi katasztrófa hatását meghatározta annak jellege és mérete, a település fekvése, gazdasági szerkezete, az érintettek vagyonának nagysága és összetétele. Adatainkból azonban az is kiderült, hogy számos vizsgált háztartás életében nem ez volt az egyetlen csapás, mely az elmúlt évek során érte. A katasztrófák hatásának mélyebb elemzése és néhány lehetséges összefüggés megvizsgálása érdekében ezért elemzésünket még egy fokkal lejjebb, az egyes háztartások szintjére helyeztük át.

288