Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

Bácskai Vera: Társadalmi változások Pesten az 1830-1840-es években

/szalonban/, másutt, mind például Ungeréknél, három szobában is. Ungerék lakásában szinte minden szobában tükrök, órák, képek díszítették a falakat, másutt ezek többnyire a szalonban koncentrálódtak. E vagyoni szinten jelenik meg a trumeau, a porcelánok és egyéb kis dísztárgyak kirakatául szolgáló vitrin, a varróasztalka, íróasztal, könyvszekrény. A nemes fából készült, többnyire kihúzható ebédlőasztal mellett kisebb, kerek, ovális asztalkák is szerepelnek a leltárakban.

Ilyen berendezést írtak össze Kauser kőfaragómester házában és Pfilgler pékmesternél /mindkettőjük hagyatéka meghaladta az 50.000 forintot, és mindkettőjük vagyona, az adósságokh levonása után 23.000 forintra csökkent/, de egy, összesen 8.800 /az adósságok levonása után 4.700/ forintot hátrahagyó fűszerkereskedőnél, vagy von Plahy kamarai számvevőtiszt lakásán is, akinek 10.000 forintos hagyatékból a tartozások kiegyenlítése után csupán 532 forint maradt. Hasonlóan gazdag volt Gregorovics János seborvos lakberendezése, akinek hagyatéka 20.000 forintot tett ki, adósságainak összege viszont 33.000- et. A seborvosnak értékes festmény-gyűjteménye is volt - portrék, tájképek -, a falakon lógó 19 kép összértéke 294 forintra rúgott, ami a többi lakásban összeírt, 2-3 forintra értékelt képekkel összehasonlítva szokatlanul magas érték. Számba vették túlnyomórészt szakmunkából álló könyvtárát is. Zongo90

rája volt Ungeréknek, Stampi fűszerkereskedőnek és Plahy számvevőtisztnek, utóbbi lakásán egy brácsát is leltárba vettek.

A tágasabb lakás, a fényűzőbb berendezés természetesen bizonyos gazdaságot tételezett fel, de feltehetően az erre irányuló igényt többnyire a társadalmi presztízs növelésének szándéka, a felemelkedési aspirációk szülték.

Nem véletlen, hogy Unger Ferenc egyik fia sem folytatta az apai mesterséget, s nem választotta a kereskedői pályát sem,.noha e tevékenységében kereskedő rokonsága is egyengethette volna útját. Az idősebbik fia, Ferenc, katonatiszti /hadügyészi/ az ifjabbik, Gyula pedig ügyvédi pályára lépett, a lányok Erkel Ferenc testvéreivel házasodtak össze. Ezzel szemben König József uradalmi tisztviselő, miután lányát nemesemberhez /feltehetően nemesített polgárhoz/ adta férjhez, s egyik fiát a Pazmaneumban taníttatta, a másikat - aki apja halálakor segédként tevékenykedett - kereskedői pályára irányította. A vagyoni helyzetéhez képest az átlagosnál magasabb színvonalú lakásban élő Czogler sertéskereskedő fia ugyan szintén kereskedéssel foglalkozott, mostohafia viszont orvostanár lett. Pfligler pék egyik fia az apai mesterséget folytatta, a másik a tisztviselői pályát választotta.

226